Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Szakmai minőségbiztosítás vagy ideológiai bullying?

2022. február 5. | , , | 2 Hozzászólások

Sorra jönnek a hírek, hogy Ausztrália egyes tartományaitól és az USA egyes államaitól Kanadán át Franciaországig betiltják és kriminalizálják a nemi orientáció megváltozására irányuló terápiákat (hivatalos nevén: SOCE), illetve több országban azt is, ha valaki ilyet ajánl vagy a változásért imádkozik (Kanadában pl. idéntől a pszichológusokat és lelkészeket fenyegető büntetés akár öt év börtön). Angliában néhány hete elhalasztották a döntést, miután több ezer keresztény vezető jelezte, hogy nemcsak ellenzik a törvényt, de készek börtönbe is menni, ha a tiltás érvénybe lép. A terápiák teljesen szokatlan és meghökkentő betiltása és kriminalizálása mögött az a feltételezés áll (vagy legalábbis arra hivatkoznak), hogy ezek a terápiás beavatkozások (amelyeket rendre a senki által nem használt „konverziós terápia” elnevezéssel csúfolnak) növelik a pszichés és szociális sérülés kockázatát.

bővebben

Apaáldozat

2022. február 1. | , , , | 93 Hozzászólások

Emlékszünk még Fekete-Győr András babahordozós fotójára, és arra, hogy mit írt Rákay Philip az újraposztolt fotó fölé? Emlékszünk, milyen botrány kerekedett belőle? Csak a politikai dimenzió miatt nem szólaltam meg akkor, mert egyébként elképesztően tanulságos mind a kép, mind a reakció. Politikai szempontból tőlem lehetne fordítva is: a jobboldali médiaszemélyiség van babahordozóban és a momentumos politikus írja a kép alá, hogy „szép új világ”. Ez a kérdés messze túlmutat a politikán. Sőt, éppen onnan szeretném most kivinni. De bevallom: a fotót látva bennem is összerándult belül valami. Pedig lehet, hogy Fekete-Győr András csodálatos édesapa. Sőt, példamutató édesapa. Talán még a babahordozóban is. Nem tartom magam példaapának, de én is pelenkáztam időnként a fiaimat. Ezt teljesen okénak tartottam. Nem olyan ösztönös szeretettel csináltam, mint a feleségem, inkább levittem a szemetet, vagy elmentem vásárolni, de ha kellett, én is bevállaltam. Az ölembe is vettem őket, babakocsit is toltam, és amennyire tőlem tellett, igyekeztem gyakori érintéssel is kifejezni a fiaim iránti szeretetemet. Nem kell egy apának hidegnek lennie.

bővebben

Bolyki László válasza Monostori Tibornak – vendégposzt

2022. január 29. | , , , , , , | 28 Hozzászólások

(Az alábbiakban Bolyki László válaszát közlöm Monostori Tibor korábbi cikkére, amelyben a történész a Magyarországi Evangélikus Egyházban szolgálók által kiadott és azóta ezrek által aláírt „Novemberi állásfoglalás” c. dokumentumra reagált. Az én válaszom itt olvasható.)

bővebben

A szabadság piszoárja

2022. január 27. | , , , , | 4 Hozzászólások

Sok filmsorozat a következő hatalmi képletről szól. Az embereket fogva tartja valamilyen „rendszer”, de aztán jön egy „forradalmár” (ez manapság jellemzően egy férfiakat megszégyenítő, erős, bátor nő), aki tudatára ébred helyzetüknek, és rengeteg áldozat árán végül mindenkit felszabadít. Az aktuális rendszer nem szükséges, hogy olyan kegyetlen vagy brutális legyen, mint mondjuk A szolgálólány meséjének Gileádja, elég ok a lázadásra az is, hogy a rendszer az egyén számára meghatározott életpályákat biztosít. Figyeljük meg: a cél általában nem is egy új rendszer felépítése, hanem a meglévő lerombolása. Bármi áron. Ezeknek a sorozatoknak ugyanis van egy filozófiai alapvetése, amely ezer és ezer láthatatlan fonállal szövi át a mai nyugati kultúrákat. Az alapvetés ez: az egyén nem szabad, amíg bármi akadályozza a maximális önrendelkezésben.

bővebben

A jó fikció célja, hogy fejest ugorjunk a valóságba

2022. január 17. | , | 13 Hozzászólások

Flannery O’Connor amerikai írónő „The Nature and Aim of Fiction” c. esszéjében fogalmazta meg az irodalom paradox természetét: „Mindig nagyon bosszantott, amikor emberek azt sugallták, hogy az írás menekülés a valóság elől. Inkább fejesugrás a valóságba!” Az az aggodalom természetesen jogos, hogy az irodalmat is használhatjuk az életünk megoldatlan problémái elől való menekülésre, hiszen ha épp menekülni akarunk, bármilyen eszközt megragadunk, legyen az szórakozás, alkohol, kábítószer, sorozatok, játék vagy éppen az ábrándozás. Az azonban méltánytalan vád, hogy maga az irodalom a menekülést szolgálná. Persze lehet az irodalomhoz is úgy viszonyulni, mint az alkoholhoz vagy a kábítószerhez, de ez nem szükségszerű. Az ábrázolás nem azonos az ábrándozással, a képzelet nem azonos a képzelgéssel. A fikció inkább a megismerés egyik fontos eszköze.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK