Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Társadalom

Dömping

2021. június 30. | , | 14 Hozzászólások

Gyerekkoromban voltak kifejezetten kommunista – vagy ahogy akkoriban mondtuk: szocialista – ünnepek. Ilyen volt április 4-e, a felszabadulás ünnepe, május 1-je, a munka ünnepe, november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe, március 21-e, a Tanácsköztársaság ünnepe, és bár igyekeztek bevörösíteni a hagyományos ünnepeket is (augusztus 20-a például Szent István ünnepéből az Alkotmány ünnepe, március 15-e pedig március 21-ével és április 4-ével összevonva a Tavaszi Ifjúsági Napok lettek), de az ünnepeknek valahogy véges volt a száma. Letudtuk őket, majd továbbléptünk. Tudtuk, hogy az igazán fontos ünnepek azok, amelyekben vagy a piros-fehér-zöld színek dominálnak, vagy a keresztény hit valamelyik misztériuma. Amikor a szocializmusnak hirtelen vége lett, a szocialista műünnepek egyik napról a másikra úgy tűntek el, hogy nyomuk sem igen maradt.

bővebben

Az elválasztásról

2021. június 24. | , , , | 7 Hozzászólások

„Love unites” – ez állt Mats Hummels német játékos szivárványos pólóján, amit néhány napja egy sajtótájékoztatón erkölcsi hitvallásként vett magára. Számomra most ebben nem is az az érdekes, hogy egy focista vajon miért tartja fontosnak, hogy a homoszexualitás elfogadását népszerűsítse, és még csak nem is a szlogen igazságtartalma érdekel, hogy ebben az esetben vajon tényleg a szeretet egyesítő erejéről van-e szó, sőt, hogy vajon helyes-e szeretetnek nevezni azt, amire Hummels gondol. Inkább azért hozom fel a dolgot, mert rávilágít kultúránk egyik furcsa előítéletére. Arra, hogy valami különös okból úgy gondoljuk, hogy ami egyesít, az jó, ami elválaszt, az viszont rossz. De ez egyáltalán nem magától értetődő. Ezzel az erővel akár azt is állíthatnánk, hogy ami függőleges, az jó, ami vízszintes, az viszont rossz. Holott például az aszfaltra festett záróvonal vízszintesen jó, a villanypózna pedig függőlegesen, az ember esetében pedig nappal inkább a függőleges helyzet a jobb, éjszaka viszont a vízszintes.

bővebben

A genderkérdésről szeretettel

2021. június 18. | , , | 11 Hozzászólások

A Különvélemény 20. epizódjában Imrével most azt kockáztatjuk, hogy a kulturális háború kellős közepén fogalmazunk meg különvéleményt, miközben a két lövészárokból kilőtt lövedékek a fejünk mellett zúgnak el. Igen, a genderkérdésről van szó. Beszélgetésünk kiindulópontja az az átfogó munka, amit Szilvay Gergely A gender-elmélet kritikája c. könyvével tett le az asztalra. Tudjuk, hogy a téma sokféle érzelmet hív elő, amelyek egy része ráadásul a politikára irányul. Igyekszünk a jelenségek mögé nézni, és ezúttal is szeretettel, a bibliai-keresztény nézőpontból keressük a választ arra, hogy vajon miért vált ennyire fontossá és megosztóvá az ember természetéről szóló vita, és milyen cölöpökhöz érdemes igazodnunk, ha nem akarunk ebben a zavaros ügyben teljesen elveszni.

bővebben

Szivárványok árnyékában

2021. június 15. | , , | 115 Hozzászólások

Tegnap egészen véletlenül keveredtem a pedofiltörvény módosítását ellenzők tüntetésébe. Nem mesélem el az előzményeket, a lényeg, hogy a fiammal találkoztam Pesten, hogy megigyunk egy kávét az Alkotmány utcában. Én hívtam őt oda, mert más okból arra jártam. Nem tudtam a tüntetésről, mert nem böngésztem a híreket, csak ott szembesültem vele. Így viszont akaratomon kívül a kávézó ablakából figyelhettem a gyülekező fiú- és lánypárokat, bölcsésztáskás egyetemistákat, a belpesti értelmiség jellegzetes aktivistáit, a büszkén cipelt szivárványos zászlókat és esernyőket. Mikor indulnom kellett, hogy elérjem a veszprémi vonatot, a tüntetést megkerülve próbáltam eljutni a Kossuth téri metrólejáróhoz, de ez lehetetlennek bizonyult, csak a szivárványos tömegen átvágva tudtam megközelíteni a mozgólépcsőt. Feltettem a napszemüveget és reméltem, hogy a térnek nem éppen azon a sarkán készülnek a Telex vagy az Index vágóképei. Már a mozgólépcsőről hívtam Bolyki Laci barátomat: „Nem fogod elhinni, hol vagyok…”

bővebben

Tényleg rosszabb volt a náci eszme, mint a kommunista?

2021. június 11. | , , | 16 Hozzászólások

A múlt feldolgozásában az egyik letépetlen köröm alá csúszott szálka a náci és a kommunista eszmék megítélése közti különbségtétel, amit jól szemléltet ez az Esterházy Péter-idézet: „Nem véletlen, hogy példáim a fasiszta diktatúrából valók, ez nem a sokat emlegetett kettős mérce, hanem rasszizmusban egyszerűen jobbak a nácik, a nyilasok, gazdagabb a nyelvük, mert ebben gazdagabb az életük, megígérték, hogy kiirtják az emberiség egy részét, és kiirtották az emberiség egy részét, ezzel szemben a kommunisták megígérték, hogy mindenki egyenlő lesz, és kiirtották az emberiség egy részét.” (Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből, 22-23) Frappáns megállapítás, szinte megvilágosító erővel hat az olvasóra, de vajon igaz is?

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK