Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Egyén

Újjászületés a Férfiasság jelenlétében?

2013. április 12. | , , , , | 10 Hozzászólások

Az emberi kultúrák többsége úgy gondolta, hogy a férfi és női princípiumok megértése a valóság és önmagunk megismerésének egyik kulcsa. Kevesen tudják, de C. S. Lewis írt egy sci-fi trilógiát, melynek első része a Marson játszódik (A csendes bolygó, Harmat, 2007), második része a Vénuszon (Perelandra, Harmat, 2007), a harmadik pedig a Földön (A rettentő erő, Harmat, 2007). A görög-római mitológiában Mars a férfiasság jelképe, Vénusz a nőiességé. Lewis fikciójában Mars és Vénusz isteni ideákként a szerelemnél is magasabb mennyei szférákba vezetnek bennünket: Isten és ember egyesüléséhez, mely...

bővebben

A kereszt vagy a dicsőség teológusa vagy?

2013. április 8. | , , | 37 Hozzászólások

Nem is sejtettem, mennyire húsbavágó Luther híres különbségtétele a kereszt és a dicsőség teológusai között, amíg konfliktusokon és a saját szívem vizsgálatán keresztül Isten meg nem láttatta velem, hogy szinte minden erről szól a keresztény életben. Olyan ez a különbségtétel, mint az, hogy Magyarországon jobboldalon közlekedünk. Aki hosszabb angliai tartózkodás után jön haza, azonnal hozzá kell ehhez újra szoknia, különben össze fog ütközni másokkal. A két szabály egyszerre nem érvényesülhet: vagy a baloldalon közlekedünk, vagy a jobboldalon. Ez a helyzet a kereszténységben is. Nem lehetünk...

bővebben

Másnap hajnali négykor

2013. április 5. | , , , | 17 Hozzászólások

A Heidelbergi Káté leginkább eltalált vonása szerintem a hármas szerkesztése. A Káté második kérdése így hangzik: „Hány dolgot kell tudnod ahhoz, hogy e vigasztalásban idvességesen élhess és halhass meg?” A válasz: „Három dolgot. Először, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom? Másodszor, hogy hogyan szabadíttatom meg minden bűnömből és nyomorúságomból? És harmadszor, hogy milyen hálával tartozom Istennek e szabadításért?” Ez lesz aztán a Káté szerkezete. A keresztény életről szóló harmadik rész A háládatosságról, mellyel a megváltásért Istennek tartozunk címet kapja, jelezve, hogy a...

bővebben

Összeelegyítetlenül és elválaszthatatlanul?

2013. március 23. | , , , | 34 Hozzászólások

A reformátori teológia duplex beneficiumnak nevezi a megigazulás és a belső megújulás kettős kegyelmét. A megigazulás és a megszentelődés kapcsolatának szemléltetésére a kalcedoni krisztológiai definíciót fogom most analógiaként használni. Amikor az ötödik századi teológusok Jézus emberi és isteni természetének kapcsolatát próbálták megfelelő terminológiával körülírni, két téves nézet között kerestek bibliai középutat. Az egyik a nesztoriánus, a másik az eutükhiánus tévedés volt. A kalcedoni zsinat olyan definíciót fogadott el, mely ezekkel szemben kimondta: Jézusban két természet volt...

bővebben

Bibliakritika és az értelem megtérése

2013. március 8. | , , , , , | 6 Hozzászólások

Még egy szó a történeti-kritikai módszerről. Egyik kedves professzorom, Hans Bayer hangsúlyozta a hermeneutika óráinkon, hogy teológiai értelemben minden ember Istentől független értelemmel kezdi az életét, mert a noetikus autonómia a bukott állapot egyik jellemzője. Ez persze egy gyermek esetében nem olyan feltűnő, mint egy teológus esetében, aki a szent szövegekkel foglalkozik. Amikor a bűnös értelem – megerősítve a kanti filozófiai iskola racionalizmusával – találkozik azzal a szöveggyűjteménnyel, mely önmagát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, képes úgy átgyalogolni rajta, hogy a könyv...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK