Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Közösség

Isten igéje mint kegyelmi eszköz

A megszentelődésben Isten igéjének kiemelt szerepe van. Joggal nevezhetjük kegyelmi eszköznek, akár elsőszámú kegyelmi eszköznek is, mint az ApCsel 2,42 felsorolásában. Isten úgy döntött, hogy szó által teremti meg a világot (1Móz 1,3), szó által szül bennünket új életre (2Kor 4,6; 1Pt 1,23), és szó által végzi el bennünk azt a változást is, melyet általában megszentelődésnek nevezünk. A kereszténység Isten döntése miatt logocentrikus (szó-központú). Isten megtiltotta, hogy elkészítsük a képmását, de arra buzdított, hogy hallgassuk figyelmesen a hangját. Nem Isten képe, hanem Isten hangja a...

bővebben

Miszticizmus, sákramentalizmus, kegyelmi eszközök

Amikor Isten kegyelmének megtapasztalásáról beszélünk, lassan két évezrede két lelkiségi hagyomány áll szemben egymással. Ez a két hagyomány sokféle formát öltött már magára, egyik sem kötődött soha egyetlen felekezethez, vegytiszta formában talán nem is léteztek, mégis jól körülhatárolható jellegzetességei vannak mindkettőnek. A két hagyomány abban különbözik egymástól, hogy Isten kegyelmének áradását – az Úr jelenlétének és a Szentlélek munkájának megtapasztalását – milyen mértékben kötik meghatározott csatornákhoz, illetve milyen mértékben hangsúlyozzák Isten szabadságát a velünk való...

bővebben

A teológusok mint az egyház vízvezetékszerelői

Justin Taylor blogján találtam rá egy J. I. Packer idézetre, amit évekkel ezelőtt olvastam már valamelyik könyvében, de nem emlékeztem, hogy hol. Sajnos Taylor sem adja meg a forrást, viszont az idézet felbukkanásának megörültem, mert annak idején sokat adott nekem a kép, amit Packer használ. Packer a teológus feladatát a vízvezetékszerelő feladatához hasonlítja, akinek tisztán kell tartania az élet vizének csatornarendszerét. Tudását, tanulmányait az egyház szolgálatában így tudja leginkább kamatoztatni. A jó lelkületű teológus nem a saját szobrát faragja, hanem Isten igéjének vízére ügyel,...

bővebben

Bonhoeffer és a kereszténység „vallástalan értelmezése” (5)

5.1. ÓVATOSSÁG AZ ÉRTÉKELÉSBEN. Több dolog is óvatosságra int, amikor Bonhoeffer tegeli teológiáját értékeljük. Az egyik az, hogy Bonhoeffer teljes gondolatmenetét nem ismerjük. A kereszténység „vallástalan értelmezésé”-ről szóló gondolatairól csak a barátjának, Eberhard Bethgének írt leveleiből tudunk. Ezek azonban mind gondolattöredékek, a könyv, amit Bonhoeffer a börtönben írt, végleg elveszett. A másik, ami óvatosságra int az, hogy Bonhoeffer gondolatait folyamataiban ismerjük, nem végeredményében. Nem tudhatjuk tehát, hogy melyek voltak Bonhoeffer végső következtetései, illetve milyen...

bővebben

Bonhoeffer és a kereszténység „vallástalan értelmezése” (4)

4.1. ÚJ KRISZTOLÓGIAI SZITUÁCIÓ. 1943. április 30-án Bonhoeffer ezt írta barátjának a börtönből: „…teológiai gondolataimon és azok konzekvenciáin csodálkoznál, talán meg is ijesztenének, emiatt hiányzol a legjobban, mert egyébként nem tudok kivel beszélni erről úgy, hogy az a gondolataim tisztázásában segítsen”. Ez az első alkalom, hogy említést tesz a kereszténység vallástalan értelmezéséről, és a fenti mondat több dolgot is jól érzékeltet Bonhoeffer lelkületéből: 1. tisztában volt azzal, hogy a teológiában új vizekre evezett, 2. nem az újítás szándéka, hanem a felelős kérdésfelvetés...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK