Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Spiritualitás

Tyndale House: az introvertált könyvmolyok paradicsoma

Megint Cambridge-ben vagyok, hogy a disszertációmon dolgozzak, amelynek témája az apostoli tekintély és az egyház legkorábbi hagyományának kapcsolata. A Tyndale House-tól kaptam lehetőséget arra, hogy a doktori tanulmányaim alatt néhányszor a világ egyik legjobban felszerelt teológiai könyvtárában kutathassak. Van egy szobám meg egy állandó íróasztalom, meg milliónyi könyv és folyóirat kéznyújtásnyira tőlem. A Tyndale House annak idején azért született, hogy támogassák igényes evangéliumi teológiai munkák megszületését – elsősorban a biblikum (ószövetségi és újszövetségi teológia) területén....

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (14)

János első levele több olyan mondatot tartalmaz, amelynek ismeretelméleti jelentősége van. Ilyen mondat például az, amikor János kétféle bizonyságtételről beszél, amelyek által bizonyosságot szerezhetünk arról, hogy kicsoda Jézus Krisztus. Az egyik az apostoli bizonyságtétel, a másik a Lélek bizonyságtétele. Az egyik emberek bizonyságtétele, a másik Istené. János szerint az utóbbi az erősebb. „Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét, de Isten bizonyságtétele nagyobb, mert Isten bizonyságtétele az, amellyel Fiáról tesz bizonyságot.” (1Jn 5,9) Isten tehát maga tesz bizonyságot a Fiáról,...

bővebben

Amit szeretünk és amit szeretnünk kellene

A tiszta gondolatok védelmet nyújtanak a szellemi homálytól. Az esztétika és a keresztény etika bonyolult kapcsolatáról T. S. Eliot mondta az egyik legtisztább gondolatot, amivel valaha találkoztam: „Nekünk, az irodalom olvasóinak a feladatunk, hogy tudjuk, mit szeretünk. Nekünk, keresztényeknek az is a feladatunk, hogy tudjuk, mit kellene szeretnünk. Nekünk, becsületes embereknek pedig az a feladatunk, hogy ne gondoljuk, hogy amit szeretünk, azt is kellene szeretnünk.” (“Religion and Literature”) Ha megértjük és alkalmazzuk az Eliot által megfogalmazott különbségeket, az önbecsapás sokféle...

bővebben

Istenközpontú fordulat

Érthetetlen és emészthetetlen a Biblia üzenete, ha nem tisztázzuk rögtön a kezdet kezdetén, hogy a könyv középpontja, kezdete és célja Isten. A modernitás aufklérista gőgje az embert tette középponttá, kezdetté és céllá, ezért a Biblia üzenetét is ebből a nézőpontból vizsgálja. Ez a gondolkodás a valóságot önmagához viszonyítja, mint egy gyermekkori nárcizmusban ragadt ember, és ezt azon oknál fogva nem látja problémának, hogy elképzelni sem tud más perspektívát. Tulajdonképpen érthető, hogy az ember a saját szemszögéből akarja értelmezni a Szentírást, de Isten szava éppen ebből hív...

bővebben

Húsz év hetvenezer öl mélységű víz felett

Kierkegaard szerint az egzisztenciális döntést hozó ember hetvenezer öl mélységű víz felett lebeg, ezért magabiztosságot csak a tudatlan vagy a hívő érezhet. Eszerint tudatlan vagy hívő voltam (vagy mindkettő), amikor húsz éve tanúk előtt habozás nélkül életre szóló esküt tettem. „Esküszöm az élő Istenre...” – mondtam. Esküszöm, hogy „akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem”. Esküszöm, hogy „szeretetből veszem el őt Isten törvénye szerint, feleségül.” Esküszöm, hogy „hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK