„Ekkor hívatta Mózes Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De azok ezt mondták: Nem megyünk! Nem elég, hogy elhoztál bennünket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj bennünket a pusztában, hanem még zsarnokoskodni is akarsz rajtunk?!” (4Móz 16,12-13)
Eliáb fiai lázadásában a múlt és a jelen fölcserélése a leginkább meghökkentő elem. Dátán és Abirám tejjel és mézzel folyó földnek nevezik Egyiptomot. Azt a földet, ahol rabszolgákként sanyargatták őket. Azt a földet, ahonnan JHVH hatalmas kézzel szabadította ki Ábrahám és József gyermekeit. Azt a földet, ahol a zsarnok hajcsárokkal dolgoztatta őket, és ahol a gyermekek életét csak a bábák bátorsága mentette meg. Megszépült a múlt.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK