Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

A Szentírás Isten igéje (2)

2013. június 22. | , | 0 Hozzászólások

A Szentírásról mint Isten igéjéről szóló történelmi szemelvények sorát a Westminsteri Hitvallással kezdem. A hitvallás 1643 és 1647 között született, nagyjából száz évvel Semler maximája („a Szentírás nem Isten igéje”) előtt. A magyar kiadás előszavában Horváth Levente a Westminsteri zsinatot a legjelentősebb egyházi tanácskozásnak nevezi a reformáció utáni egyháztörténeti korszakban. „Páratlan hatással voltak e zsinat dokumentumai Skócia népére és a skót teológia történetére, valamint főleg az angolszász kultúrájú régiók vallási és össztársadalmi fejlődésére.” (Westminsteri Hitvallás....

bővebben

A Szentírás Isten igéje (1)

2013. június 14. | , | 17 Hozzászólások

J. S. Semler 18. századi hallei teológus híres maximájában a Bibliát a történelem által korlátozottnak, de morálisan relevánsnak nevezte, és elválasztotta egymástól a „Szentírás” és az „Isten igéje” fogalmakat. Vagyis kimondta, amit utána teológusok nemzedékei harsogtak és tettek dogmává: a Szentírás nem Isten igéje. Reakcióként hívő teológusok a Biblia inspirációjáról, megbízhatóságáról és elégségességéről szóló tanokat hangsúlyozták. A Biblia körüli modern polémia a 20. század elején liberálisokra és fundamentalistákra osztotta a bibliakutatókat, és egyre inkább úgy tűnt, mintha a...

bővebben

Elkerülendő szirt

2013. május 22. | , , , | 1 Hozzászólás

Martyn Lloyd-Jones gyakran hangoztatta, hogy ő nem „rendszer-kálvinista” („system Calvinist”), hanem „bibliai kálvinista” („Bible Calvinist”). Ez alatt azt értette, hogy a keresztény hit igazságairól nem logikai rendszerben, hanem biblikusan akar gondolkozni. Nem tartotta szükségesnek, hogy minden koherens, logikai modellé álljon össze a fejében, a Szentírás igazságait viszont annak egész mélységében – beleértve a kiválasztásról mondottakat – hinni és vallani akarta. A „rendszer-kálvinista” hajlamos arra, hogy a bibliai kategóriákat filozófiai-logikai kategóriákra cserélje, vagy azokba...

bővebben

Mi hír van az első századi Márk-kéziratról?

2013. május 18. | , , | 10 Hozzászólások

Biztos mást is izgat, hogy mi van már azzal az első századi Márk-kézirattal (meg a többi hat korai másolattal), amit tavaly év elején harangozott be Dan Wallace Bart Ehrmannal vívott vitája második felében. Wallace akkor arra figyelmeztetett, hogy 2013. február előtt ne számítsunk hivatalos publikációra, mert a kéziratok tesztelésének és publikációra való előkészítésének végig kell mennie a szokásos szakmai lépcsőfokokon, és ez időbe telik. Ez az óvatosság számomra megnyugtató, de február már régen elmúlt, és a kéziratról azóta semmi hír. Ez viszont nyugtalanító. A Jézus állítólagos...

bővebben

Kávéházi disputa a predesztinációról

2013. április 30. | , , | 61 Hozzászólások

Érdekes élményben volt részem. A pécsi Szöveg-Szalon szűk körben meghirdetett vitadélutánt rendezett a predesztinációról. A „disputára” április 20-án került sor, Schauermann Tamás moderálásával. A délután egyik előadója Hegyi Márton római katolikus teológus (a Pécsi Hittudományi Főiskola dogmatika tanára) volt, a másik meghívott vendég én voltam. Pécs legrégebbi kávézójában találkoztunk (a Caflisch kávéházat a falon lévő felirat szerint először 1789-ben nyitották meg). Szerintem egyetlen résztvevő sem igazán tudta, mire számítson, így én sem. Utólag is nehéz megfogalmazni, pontosan mi...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK