Hódítsuk vissza az Ószövetséget!

Megfigyelhető, hogy az egyház kapcsolata időről-időre megromlik az Ószövetséggel. Ennek rendszerint a tágabb kultúrával való viszony az eredője. Az 1930-as évek közepén például a német protestáns egyház a náci ideológia és a keresztény teológia összehangolásával volt elfoglalva, és ennek egyik fő eleme a Biblia zsidótlanítása volt. A náci teológia neo-markionita (az Ószövetséget az Újszövetségtől hermetikusan elválasztó) tendenciáinak elhatalmasodását látva Dietrich Bonhoeffer (a Hitvalló Egyház egyik legismertebb teológusa) az Ószövetség visszahódításának fontosságát hangsúlyozta....

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (2) – A föld és a kert

„Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.” (1Móz 2,8) Isten teremtette az eget és a földet (1,1), majd az embert a maga képmására. Az első embert azonban nem pusztán a földön (הָאָֽרֶץ) helyezte el, hanem ültetett számára egy kertet (גַּן) is a földön, és azt szánta neki lakóhelyül, hogy onnan indulva hódítsa meg és hajtsa uralma alá az egész földet (1,28). A föld (há-árec) és a kert (gán) tehát nem azonosak egymással. A kert a földön van, de több a földnél. A kert az a hely, ahol nincs bogáncs és kóró. A kert az a hely, amelynek minden...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (1) – Fajtájának megfelelően

Mivel a héber tudásom gyengébb, mint a görög, és érzem, hogy kopik az is, amit a teológián megtanultam, gyakorlásként elkezdtem héberül olvasni az Ószövetséget. Az egyik komoly előnye ennek az, hogy sokkal lassabban haladok, mintha a szöveget az anyanyelvemen olvasnám. Minden szót megrágok, sokat le is kell fordítanom, így akaratlanul is több időt töltök a szavakkal, mint máskor. Örülök, ha egy ige vagy főnév újra megjelenik, különösen, ha éppen előző nap ismerkedtem meg vele. A szókapcsolatok azonnal feltűnnek. Az Írás lassan bontakozik ki előttem, ezért felfigyelek olyan redőkre is,...

bővebben

A boldogság nyomában – Karthágóból Hippóba

Augusztinusz Vallomásai az elmúlt kétezer év keresztény irodalmának egyik legcsodálatosabb alkotása, amely ráadásul teljesen korszerű is. Az afrikai egyházatya mai szemmel is lenyűgöző őszinteséggel ír arról, hogy változtatta meg Isten kegyelme az akarata irányát. Augusztinusz életében Karthágó és Hippó egy-egy szimbólum. Karthágó testesíti meg az érzéki szenvedélyeket és az akarat általuk való megkötözöttségét, Hippó azt az időszakot, amelyben az Isten tiszta szeretete teszi szabaddá a szenvedélyek által űzött akaratot. Az alábbi idézetek felvillantják a Karthágó és Hippó közötti éles és...

bővebben

Őszinte beszélgetés a halálról

Mit gondolnak az emberek a halálról? Miért olyan nehéz szembenézni a halállal? Milyen válaszai vannak a kultúránknak a halálra? Mi történik a halál után? Van-e megoldás a halál problémájára? Ezekről és hasonló kérdésekről folytattunk őszinte és személyes hangvételű beszélgetést Hamar Danival és Hamar Dáviddal a Manna FM 21 után c. műsorában. Ennek a műsornak a témája sem volt könnyebb, mint az előzőé, de kevésbé volt elméleti és filozofikus, sok személyes példa is előkerült a saját életünkből. A beszélgetést itt lehet visszahallgatni.

bővebben

A homoszexualitás tehát nem genetikailag meghatározott – mi ennek a jelentősége?

A napokban számos hírportál (köztük az Index, a 444 és a Mandiner is) beszámolt arról, hogy egy több mint félmilliós mintával végzett friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a homoszexuális hajlam nem genetikailag meghatározott. A Science tudományos folyóiratban publikált kutatási eredmények szerint van ugyan öt olyan genetikai változó, amely csekély mértékben hozzájárulhat a homoszexuális hajlam kialakulásához, ezek hatása azonban nem prediktív a tényleges viselkedést illetően, ráadásul több átfedésben van olyan egyéb tulajdonságokkal, mint pl. az élményekre való nyitottság, a...

bővebben

Dante, Beatrice és az ég bedeszkázott ablakai

Lassan hagyománynak is mondhatnám, hogy nyaranta elolvasok egy hosszabb klasszikus irodalmi művet. Idén Dante Isteni színjáték-ára kerítettem sort, júniusban az egész trilógián (Pokol, Purgatórium, Paradicsom) átrágtam magam, Babits Mihály fordításában. Reggel és este Dantéval a kezemben kiültem a lakásunk teraszára, és átadtam magam a híres tercináknak (hármas rímeknek). Nem nehéz megértenem, miért rajongott Dantéért Eliot is, Pound is, Lewis is. Dantét olvasni olyan, mintha valaki hatalmas ablakokat vágna felettünk az égre. Vagy inkább a léceket kezdené elbontani, amelyekkel valamikor...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK