Értelmező házában – a fal mellett égő tűz

A most következő az egyik kedvenc képem. Bunyan azt a paradoxont járja körül, hogy egyes hívőkben a folyamatos kísértések, próbatételek, üldöztetések ellenére miért növekszik mégis a hit. Az evangélista Bunyan a Szentírásból is és a tapasztalataiból is tudta, hogy vannak, akik elindulnak a hit útján, de később letérnek arról. De azt is tudta, hogy mások viszont mindvégig kitartanak. Utóbbiak esetében ezt a kiválasztó kegyelem munkájának látta, amely nem végez félmunkát. Akik valóban találkoztak Isten kegyelmével, azokban a kegyelem mindvégig munkálkodik. „Azután láttam álmomban, hogy...

bővebben

Értelmező házában – a két gyermek

Bunyan képei közül a most következő nem csak a lelki életre tanít, de felér egy korunkról szóló kulturális analízissel is. Értelmező szemléltetésként két gyermeket mutat Keresztyénnek. A két gyermek – Türelem és Szenvedély – két különböző életszemléletet testesítenek meg. A mi huszonegyedik századi, lemeztelenítetten romantikus, mentegetőzés nélkül hedonista, reményeiben mégis nihilista nyugati kultúránk a két életszemlélet közül habozás nélkül az utóbbit választotta. A rövid távú örömöt a hosszútávú beteljesedés helyett. A két gyermek allegóriája prófétai kép, ízlelgessük egy kicsit....

bővebben

Értelmező házában – a poros szoba

A jövő évi életrajzi előadásra készülve, ami John Bunyanról fog szólni, újraolvastam A zarándok útja c. könyvet, Bunyan allegorikus regényét, amely hívő keresztények bestsellere volt évszázadokon át. A 17. századi puritán üstfoltozó könyve a mai ember számára talán túlságosan didaktikusnak hat, de megint rádöbbentem, mennyi bölcsesség van benne, és még mindig lenyűgöznek a hasonlatai. Zseniális könyv. Az egyik kedvenc részem az, amikor Keresztyén Értelmező házába vetődik, aki több felejthetetlen képpel magyarázza el neki a keresztény élet titkait. Ezekből fogok most néhányat megmutatni. Az...

bővebben

Köszönöm

Köszönöm, hogy apám voltál. Köszönöm, hogy felneveltél bennünket, és mindig – a konfliktusainkban is – tudtam, hogy szeretsz. Köszönöm, hogy a hibáid és tökéletlenségeid ellenére Jézusra mutattál ...vagy talán éppen azok miatt. Köszönöm, hogy megmutattad, hol találom a bűneimre a bocsánatot ...hogy tudtál őszintén bocsánatot kérni – tőlünk és Istentől ...és tudtál maradéktalanul megbocsátani. Köszönöm, hogy nagylelkű és vendégszerető voltál ...hogy nyitott volt az otthonunk ...hogy szeretted Isten népét ...különösen az öregeket és az elesetteket. Köszönöm, hogy megszínesítetted az életünket...

bővebben

Az új erkölcs nem tűri a régit

Amikor tavaly nyáron az Amerikai Legfelsőbb Bíróság kis többséggel ugyan, de döntött arról, hogy mind az ötven állam számára kötelezővé teszi a melegházasság elfogadását, tudni lehetett, hogy ez egyrészt rögzíti azt a változást, amit a szexuális forradalom vitt végbe az amerikai társadalomban, másrészt új folyamatokat is gerjeszt, amelyek hatására egyre nehezebb lesz a keresztény erkölcs képviselete a nyugati társadalmakban. Ahogy ez gyakran történik, az új erkölcs nem tűri meg maga mellett a régit, az új piedesztál felállítása együtt jár a régi lebontásával és elhordásával. Az ezt igazoló...

bővebben

A sémi retorikai analízis fő szabályai

Az ószövetségi szövegek narratív eszköztárának igazi erejét gyakran elrejtik a modern nyugati olvasó lineáris elvárásai, nem értjük a sémi történetmesélés hangsúlyait, így a szándékolt jelentés mellett is időnként elgyalogolunk. Amikor viszont sikerül ráhangolódnunk a héber narratív gondolkodás hullámaira, kincseket találunk. Az elmúlt hetekben ráirányult a figyelmem a sémi retorikai analízis kérdéseire, és a kezembe került Roland Meynet Rhetorical Analysis: An Introduction to Biblical Rhetoric c. könyve. Meynet könyve – Nils Wilhelm Lund munkáira támaszkodva – a sémi retorika legfontosabb...

bővebben

Füstölőoltár a szentek szentjében? (2)

Konzervatív kutatóknak többféle oka is lehet arra, hogy bizalommal közelítsenek egy bibliai szöveghez (l. első rész). A legnyilvánvalóbb ok az, hogy a Szentlélektől sugalmazott szövegnek tekintik, ezért úgy gondolják, hogy Isten megvédte a tévedéstől (vö. Mindig igazat mond a Biblia?). A bizalomhoz azonban általában nincs szükség még erre a hermeneutikai kiindulópontra sem, néha elég pusztán azt feltételezni, hogy a szerző nem mond ellent önmagának egy adott szakaszon belül, vagy ha mégis, akkor a  megteremtett feszültéggel retorikai vagy egyéb célja van. Jó példa erre az 1 Sámuel 15, ahol...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK