Tengeri herkentyűk és homoszexualitás

A homoszexualitás kérdése soha nem látott kihívás a huszonegyedik századi egyház számára. Meggyőződésem, hogy ez a téma nemsokára nem csak ketté fogja osztani a hanyatló nyugati kereszténységet (ez a folyamat már elkezdődött), de a Krisztushoz való ragaszkodás és a valódi felebaráti szeretet egyik fontos jelzője is lesz. Ezt annak ellenére így gondolom, hogy az elmúlt egy-két évben sokan éppen Krisztus nevében változtattak álláspontjukon és álltak a félelmetes gyorsasággal formálódó új társadalmi konszenzus mellé, mely a homoszexuális életmód helyett annak bírálatát tekinti bűnnek. Istent...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (16)

Remélem, az eddigi bejegyzésekkel sikerült mindenki számára meggyőzően megmutatnom, hogy a Szentírás Isten igéjeként való fogadása nem a modernista teológiára adott fundamentalista reakció, hanem a reformátori – kálvini és lutheri – teológia közös kiindulópontja. Azok tértek el ettől a hagyománytól, akik Semlert követve elválasztották egymástól az Isten igéje és a Szentírás fogalmakat. Most hátrahagyjuk a protestáns világot, és azt fogjuk látni, hogy a Szentírás Isten igéjeként való tisztelete az egész kereszténység közös öröksége. Mindenekelőtt vessünk egy pillantást a római katolikus...

bővebben

Kapcsolatom a Vineyard mozgalommal

A „harmadik hullámról” szóló bejegyzést igyekeztem objektíven írni, de nem akarom elhallgatni, hogy valamelyest személyesen is érintett vagyok a dologban. A Vineyard mozgalmat ugyanis belülről is elég jól ismerem. 1992 és 1996 között egy Vineyard-jellegű gyülekezetbe jártam, személyesen találkoztam a mozgalom néhány vezetőjével, jártam Vineyard lelkészkonferencián, részt vettem vezetőképzőkön, olvastam Vineyard szerzők (pl. John Wimber, John White, Jack Deere, Wayne Grudem, Rich Nathan, Ken Blue, Ken Wilson, Sam Storms, George Mallone) könyveit, és nagy hatással volt rám a 90-es évek...

bővebben

Szóval akkor mi ez a „harmadik hullám”?

Elsősorban Wolfgang Bühne 1992-ben megjelent Harmadik hullám (Evangéliumi Kiadó) c. könyve a felelős azért, hogy Magyarországon az ún. „harmadik hullám” sokak fejében összekeveredik a hit mozgalommal és a koreai Yonggi Cho hajmeresztő tanításaival. Pedig ezek történetileg, szociológiailag és teológiailag is jól elkülöníthető jelenségek. A nyolcvanas-kilencvenes évek óta sokat változott a vallási térkép, kicsit anakronisztikus ma már a „harmadik hullámról” beszélni, de mivel a körülötte kialakult félreértés nálunk makacsul tartja magát, és amúgy is a karizmatikus mozgalomról posztolgatok,...

bővebben

Mennyire (nem) vagy karizmatikus?

A fekete-fehér gondolkodásban nem léteznek árnyalatok. Márpedig az élet nagyon sok területén a vagy-vagy kettőssége nem segít az eligazodásban. Szerintem ilyen terület a karizmatikus identitás is. Karizmatikusok tudni szeretnék, vajon karizmatikus vagy-e, és ha azt mondod, igen, igazán közéjük tartozol. Anti-karizmatikusok számára ez a „beismerés” viszont éppen a köreikből való kirekesztést jelenti. A karizmatikus szó evangéliumi „sibbólet”, ha nem jól ejted, idegenné válsz testvéreid körében. De vajon tényleg lehet ezt a kérdést kettős számrendszerben kezelni? Szerintem nem. A valóság...

bővebben

Viszlát Seattle-ben? Mark Driscoll levele John MacArthurnak

Négy nappal ezelőtti halk felhívásomra egyik olvasóm magyarra fordította a levelet, melyet a Strange Fire konferencia után Mark Driscoll írt John MacArthurnak. A levélben Driscoll meghívja a kaliforniai lelkészt egy nyilvános beszélgetésre. Szerintem ez szép példája annak, hogy egy nyilvánosság előtt zajló konfliktust hogyan lehet krisztusi módon kezelni. Driscoll amennyire provokatív tud lenni, annyira derűsen jó lelkületű is, ez a levél most az utóbbira példa. Kíváncsi vagyok, MacArthur mit fog válaszolni. Őszintén szólva meglepne, ha elfogadná a meghívást, de látva a Strange Fire okozta...

bővebben

Üdvözülnek a karizmatikusok?

John MacArthurnak igaza van abban, hogy nem mindenki örökli az Isten országát, és az, hogy ki örökli azt, nem azon múlik, hogy az illető mekkora keresztény csoporthoz tartozik. Másszóval: nincs jelentősége annak, hogy a karizmatikus mozgalom világszerte nagyjából ötszázmillió embert tömörít. Lehet tizedekkora is vagy tízszer ekkora is, a tagjait nem az üdvözíti, hogy mekkora tömeget képeznek. Hát akkor mi számít? Talán MacArthurnak is ezt a kérdést kellett volna feltennie ahelyett, hogy a karizmatikusokat cakkumpakk eltávolítja magától. A valódi kérdés nem az, hogy ki tartozik a karizmatikus...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK