Viszlát Seattle-ben? Mark Driscoll levele John MacArthurnak

Négy nappal ezelőtti halk felhívásomra egyik olvasóm magyarra fordította a levelet, melyet a Strange Fire konferencia után Mark Driscoll írt John MacArthurnak. A levélben Driscoll meghívja a kaliforniai lelkészt egy nyilvános beszélgetésre. Szerintem ez szép példája annak, hogy egy nyilvánosság előtt zajló konfliktust hogyan lehet krisztusi módon kezelni. Driscoll amennyire provokatív tud lenni, annyira derűsen jó lelkületű is, ez a levél most az utóbbira példa. Kíváncsi vagyok, MacArthur mit fog válaszolni. Őszintén szólva meglepne, ha elfogadná a meghívást, de látva a Strange Fire okozta...

bővebben

Üdvözülnek a karizmatikusok?

John MacArthurnak igaza van abban, hogy nem mindenki örökli az Isten országát, és az, hogy ki örökli azt, nem azon múlik, hogy az illető mekkora keresztény csoporthoz tartozik. Másszóval: nincs jelentősége annak, hogy a karizmatikus mozgalom világszerte nagyjából ötszázmillió embert tömörít. Lehet tizedekkora is vagy tízszer ekkora is, a tagjait nem az üdvözíti, hogy mekkora tömeget képeznek. Hát akkor mi számít? Talán MacArthurnak is ezt a kérdést kellett volna feltennie ahelyett, hogy a karizmatikusokat cakkumpakk eltávolítja magától. A valódi kérdés nem az, hogy ki tartozik a karizmatikus...

bővebben

Kár!

John MacArthur ismét csúnyán belegyalogolt millió és millió karizmatikus keresztény hitébe. MacArthur neves evangéliumi vezető Amerikában, az evangéliumi mozgalom fundamentalista szárnyának ikonikus alakja, különleges ismertető jele, hogy bár kálvinista, a Bibliát diszpenzacionalista szemüvegen át olvassa. Ennek ellenére (?) bibliamagyarázataival, könyveivel kétségkívül sokak hitét erősítette. Mindjárt elmondom, mi bánt vele kapcsolatban, de előtte hadd tegyek egy dolgot tisztába. Ugye, mindenki tudja, mi a különbség a nem-karizmatikus és az anti-karizmatikus között? Röviden a következő. Az...

bővebben

Adottság vagy lehetőség?

Az amerikai és az európai gondolkodás közötti legnagyobb különbség szerintem a valósághoz való viszony. A valóság az európai ember számára elsősorban adottság, melynek mély gyökerei vannak a múltban. A valóság az amerikai számára elsősorban lehetőség, megvalósítandó feladat a jelen és a jövő számára. Az európai – különösen a kelet- és közép-európai – ember falként ütközik a valóságba, és vagy szitkozódva meghúzódik az árnyékában, vagy házat épít a fal mellé. Az amerikai se nem szitkozódik, se nem alkalmazkodik, hanem lebontja a falat és újat épít helyette. (Európának időnként persze vannak...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (15)

„Bonhoeffer a Bibliát Szentírásnak és Isten igéjének hívta.” (Manfred Weber) Az állítás alátámasztására Weber Bonhoeffer-szemelvényekből álló kötetet állított össze Reflections on the Bible: Human Word and Word of God (Hendrickson, 2004) címmel. Kétségtelen, hogy Dietrich Bonhoeffer (1906-1945) ige-teológiájára Luther mellett Karl Barth is meghatározó hatással volt. Ahogy Barth, Bonhoeffer sem kérdőjelezte meg a történeti-kritikai módszer helyességét, ehelyett egyszerűen átlépett rajta és a Biblia egzisztenciális alkalmazására tette a hangsúlyt. Bonhoeffer számára a Biblia elsősorban...

bővebben

Texasország arcai

A szocializmusban felcseperedve Texast csak a western filmekből és a Karl May regényekből (meg természetesen Jockey Ewing és a George Bushok olajban úszó cowboy-világából) ismertem. Aztán az életem úgy alakult, hogy immár ötödször találom magam ebben a különös államban. Sok mítosz lefoszlott már róla, mégis különös és magyar embernek idegen hely. Amikor 2000-ben az amerikaiak George W. Busht emelték az elnöki székbe, az európai gyomrok ösztönösen összerándultak, jelezve, hogy ezzel az emberrel vigyázni kell, mert egy euroatlanti világon túli bolygóról, Texasból jön. Ez a bolygó része ugyan a...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (14)

A lutheránus hagyomány egyik legkülönösebb képviselője Søren Kierkegaard. Kierkegaard-t ezer okból hihetetlenül izgalmas gondolkodónak tartom, de most egyetlen céllal idézem meg őt: a Bibliát Kierkegaard is Isten igéjének tartotta. Kierkegaard rossz viszonyban volt saját egyházával, az evangélikus egyházzal, nem véletlen, hogy több igehirdetését éppen a Jakab levelére alapozza, amit Luther annak idején mellőzött. A Biblia tekintélyével kapcsolatos nézetei azonban egybeesnek Luther nézeteivel. Önvizsgálat. Ajánlva a kortársaknak c. esszéjét a Jak 1,22ff alapján („Legyetek az igének cselekvői,...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK