Az Újszövetség minden eddiginél korábbi kéziratait fedezték fel?
Aki foglalkozott már az Újszövetség megbízhatóságának a kérdésével, az a következő mondat hallatán vagy végtelenül szkeptikus lesz, vagy feláll a számítógépe mellől, izgatottan fel- alá járkál, iszik egy kávét, esetleg megtömködi a pipáját, majd visszaül és lázasan további információk után kezd kutatni a neten. A mondat, amit le akarok írni, így hangzik: Nagy valószínűséggel minden eddiginél régebbi újszövetségi kéziratok kerültek elő, melyek soha nem látott közelségbe hozzák a Jézus körüli eseményeket az azokról szóló beszámolók legkorábbi másolataihoz. Konkrétan hét új kéziratról van szó,...
Amikor egy érsek okkal lehetne visszafogottabb
Valahogy úgy alakult, hogy néhány nap különbséggel jutott el hozzám a Kisfiúkat kasztráltatott a holland egyház c. döbbenetes újsághír, valamint Márfi Gyula veszprémi érsek David Baer texasi teológia- és filozófiaprofesszornak írt válaszlevele, melyben a katolikus egyházi vezető többek között a kisegyházak nyilvántartásba vételével kapcsolatban mondja el általánosító és súlyosan megbélyegző véleményét. Hogy nem csak nekem tűnt fel az egyháztörvény katolikus kezelése és a holland pedofilbotrány közötti elképesztő disszonancia, azt bizonyítja a kereszténységgel szemben régóta nyilvánvaló...
Mindig igazat mond a Biblia?
Tévedhetetlenség, csalhatatlanság, verbális inspiráció, szó szerinti ihletettség, tévedésmentes, hibátlan szöveg. Ezek azok a kifejezések, amelyek a Bibliával kapcsolatba hozva kiugrasztják a nyulat – pontosabban a fundamentalistát – a bozótból. Na meg a liberálist. „Hiszed, hogy a Biblia tévedhetetlen?” „Igen”, mondja az egyik, és azonnal fundamentalista lesz belőle. „Nem”, mondja a másik, és máris megkapja a „liberális” címkét. Lehet, hogy joggal. Nem tudom, melyik címke a rosszabb, de rám aggatták már mindkettőt. Voltam „bemerevedett ultrafundamentalista”, és voltam „kretén liberális”....
Kis nemzeti én
Óvodás korom óta szerettem március 15-ét. A tavaszi széllel kifeszülő nemzeti érzést, a Kossuth-nótát, a „Mit kíván a magyar nemzet?” 12 pontját, a Nemzeti dalt, és szinte mindent, ami ehhez az ünnephez tartozik. Március idusán mindig kitűzöm a kokárdát, és elmondom a világnak, hogy magyar vagyok. Jó érzés kis nemzethez tartozni. Amikor valamiből kevés van, az valahogy felértékelődik. Egy liechtensteini polgárt már szinte múzeumban kellene őrizni. Orosznak, amerikainak, pláne kínainak vagy indiainak lenni nem nagy cucc. De magyarnak? Az már valami! Persze tudom, igazából ennek sincs nagy...
Isten írta a Bibliát?
George Herbert angol metafizikus költő mondta a Bibliáról, hogy az nemcsak Isten könyve, hanem a könyvek Istene is („not only the book of God, but the God of books”). Ez persze túlzás, de egy költő túlozhat, nekünk meg nem kell többet olvasnunk a szavaiba, mint ami azokban van. Más kérdés, hogy tartalmilag igaza volt-e Herbertnek. Ha költőktől nem is várunk el teológiai pontosságot, nem túlzás-e egy teológus részéről, ha azt állítja – akármennyi kitétellel és magyarázattal ellátva is –, hogy a Biblia szerzője maga Isten? Nem hiszem. Herbert a hagyományos keresztény álláspontot foglalta...
„Heaven in a Nightclub”
Az Evangéliumi Fórum (mely nem azonos az Evangéliumi Egyházak Fórumával!) szervezésében március 23-án (pénteken) immár másodszor kerül megrendezésre William Edgar és Ruth Naomi-Floyd Heaven in a Nightclub c. jazz-koncertje. A koncert különlegességét a provokatív cím és a várható jó hangulat mellett növeli, hogy a zongorista William Edgar egyben a Westminster Theological Seminary apologetika professzora és a European Leadership Forum rendszeres előadója. Vagyis a program nem csak zenei minőséget kínál, de teológiailag is „kósernek” ígérkezik. A 19h-kor kezdődő koncertet 17h-tól Edgar...
JHVH és Elohim vagy Jahvista és Elohista?
Volt-e „jahvista” és „elohista” forrás a Genezis mögött? A Wellhausen-paradigma abból az egyszerű megfigyelésból született, hogy az 1 Mózes 1 Istent kizárólag az Elohim (אלהים) névvel illeti, a 2,4 második felétől kezdődő szakasz viszont következetesen a JHVH Elohim (יהוה אלהים) szóösszetételt használja. Ebből a tényből először Jean Astruc (1684-1766) párizsi tudós szűrte le a következtetést, hogy a szerző (nála még Mózes) valószínűleg két különböző forrásra támaszkodott, amikor a számunkra ismert szöveget összeállította. A források száma Wellhausen elméletével négyre emelkedett (Jahvista,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK