A nemek szocialista-realizmusa

Meglepő Jane Austen regényeinek huszonegyedik századi reneszánsza. A posztmodern kultúra igen érzékeny mindenféle nemi diszkriminációra, az angol viktoriánus társadalmi berendezkedés pedig kifejezetten nem tartozik a posztmodern ízlés számára vonzó jelenségek körébe. Mégis, jelenleg Jane Austen az egyik legnépszerűbb klasszikus író, olyannyira, hogy nemrégiben két regényét (Emma, Büszkeség és balítélet) is megfilmesítették. Mi lehet ennek az oka? Kimerítő választ talán hiába is keresnénk, az egyik ok azonban nagyon is kézenfekvő. Jane Austenban Erosz lázadását láthatjuk a posztmodern...

bővebben

Mi volt C. S. Lewis könyveinek legfőbb célja?

C. S. Lewis a nagyvilág előtt úgy ismert, mint népszerű meseíró, a tudományos világban pedig mint elsőosztályú irodalomkritikus. Legismertebb műve a Narnia Krónikái mesesorozat, legfontosabb tudományos műve pedig a tizenhatodik századi angol líra és epika átfogó feldolgozása, mely a mai napig alapműnek számít. Lewis azonban mindenekelőtt keresztény apologéta volt. Erről a világ sem feledkezett meg teljesen: Az emberiség felszámolása című könyvét a National Review a huszadik század hetedik legjobb könyvének választotta a nem-fikció kategóriában, és mások mellett Francis Fukuyama is...

bővebben

Kitörlik egyesek nevét az élet könyvéből? (3)

Több magyarázat is lehetséges arra a kérdésre, hogy miért mondja Jézus a szárdiszi hívőknek, hogy ha győznek, nem törli ki a nevüket az élet könyvéből. Az élet a szárdiszi gyülekezet esetében fontos kérdés volt, Jézus azt mondja ugyanis nekik a 3,1-ben: „az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy”. Sokan legalábbis „halófélben” voltak közöttük (3,2). Ennek a fényében különös jelentősége van a buzdításnak, hogy aki győz, annak a neve benne lesz az élők könyvében, és Jézus vallást fog róla tenni az Atya előtt. A most következő magyarázatok a kanonikus és a kulturális kontextus figyelembe...

bővebben

Kitörlik egyesek nevét az élet könyvéből? (2)

Milyen szempontok alapján gondolják az előző bejegyzésben említett exegéták, hogy nem helytálló Witherington és mások értelmezése, miszerint kitörölhetik egyesek nevét az élet könyvéből? Nem egyértelmű Jézus szava? „Aki győz... annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből...” Lehet tehát olyan eset, hogy egy embernek ott van a neve a könyvben a világ teremtése előtt óta, mégis kitörlik onnan, mert nem jut el a célba. Vagy mégsem erről van szó? Beale, Ladd, Beasley-Murray, Hendriksen és további szerzők a következő szempontokra mutatnak rá: Először is vegyük észre, hogy a szóban forgó mondat...

bővebben

Kitörlik egyesek nevét az élet könyvéből? (1)

A Jelenések könyve megcáfolja a predesztinációt? A 3,5-ben Jézus azt mondja a szárdiszi gyülekezetnek: „Aki győz... annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.” (3,5) Ezeket a szavakat időnként kálvinisták mellének szegezik, valami ilyesmi magyarázattal: „Maga a Biblia tanítja, hogy ki lehet törölni egyes hívők nevét az élet könyvéből. Ha pedig ez így van, akkor nyilván nem igaz az a tanítás, hogy a választottak biztosan öröklik az üdvösséget, vagyis hogy nem lehet kitörölni a nevüket az élet könyvéből. Ez a vers tehát...

bővebben

Gyimesbükk

D. A. volt az, aki a 2004. december 5-i kettős népszavazás kudarca után először írt nyílt levelet az erdélyi magyarok nevében, és másokkal ellentétben azonnal békítő hangot ütött meg. Csalódása elképzelhetetlenül nagy lehetett, hiszen D. A. a gyimesi csángó magyarok patrónusaként sokat tett a nemzeti öntudat megőrzéséért. Minden évben Magyarországról érkező csoportokat vezetett a Gyimesbükk szélén található „ezeréves” határhoz, melyet a mai napig egy határkunyhó és egy kisebb hegyvonulat jelez. Rövid személyes ismeretség alapján békülékeny szelídségét leginkább annak a romantikus nemzet- és...

bővebben

A magyar kultúrától idegen egyházak?

A napokban három dolog kapcsán is elgondolkodtam azon, hogy miért van szükség Magyarországon új egyházakra, gyülekezetekre, vallási közösségekre. Egyrészt szombaton két előadást tartottam a kereszténység és a kultúra/társadalom kapcsolatáról, és óhatatlanul felmerült a témával kapcsolatban az új struktúrák és közösségi formák ügye. Vasárnap pedig a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezetben prédikáltam a Kolossé 2,6-23 szakaszról, ahol Pál apostol a Krisztusban található teljességet az emberi hagyományok üres bölcsességével állítja szembe, és ez szintén a régi és az új formák területére vitte a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK