Logikai rendszer vagy az igazság morzsái?

A kegyelmi kiválasztásról szóló cikkeimhez érkezett hozzászólások arra a bölcsességre emlékeztetettek, hogy nem lehet mindent egyetlen mondatban elmondani, minden gondolat elmondásához minimum még egy mondatra van szükségünk. Ez a téma pedig annyira szerteágazó és annyira mély, hogy úgy látszik, sok-sok mondatra van szükségem, míg koherens módon ki tudom fejteni, mit is gondolok a predesztinációról. Az a tapasztalatom, hogy különböző emberek különböző módon tudtak behatolni a kegyelem doktrínáiba. Spurgeon számára a hívők örök biztonsága volt a kapu. Piper inkább az ellenállhatatlan kegyelem...

bővebben

Egyéni vagy kollektív a kiválasztás?

Arminiánusok és kálvinisták egyaránt hiszik, hogy Isten Krisztusban választott ki bennünket magának, de nem ugyanazt értik a mondat alatt. Arminiánusok többsége szerint Isten nem egyéneket választott ki, hanem azt döntötte el, hogy aki hisz Krisztusban, az választott lesz. Azért lesz választott, mert Krisztusban hisz, és hite által kapcsolódott ahhoz a csoporthoz, melyben lévők a választottak. Kálvinisták szerint Isten egyéneket választott ki a világ teremtése előtt, végzésében Krisztussal kötve össze a sorsukat. Az arminiánus nézet szerint a kiválasztás kollektív, egy előre nem...

bővebben

Szükségszerű volt-e Krisztus kereszthalála?

Pál apostol szerint Isten Krisztusban választott ki bennünket magának (Ef 1,4). A kiválasztás elválaszthatatlan tehát a megváltástól. Isten Jézus Krisztus által üdvözíti minden választottját. Ez bibliai tény, nincs mit vitatkozni rajta. Nem is erről szeretnék most írni, hanem arról, hogy vajon szükségszerű volt-e Krisztus kereszthalála a megváltáshoz. Történhetett volna-e másképp? A kérdés nem az, hogy Istennek meg kellett-e váltania bennünket. Nem kellett. Ilyen értelemben nem volt szükségszerű Krisztus eljövetele és kereszthalála. Semmiféle külső törvény nem kényszerítette Istent arra,...

bővebben

Beszélgetés a British Museum büféjében

November végén Angliában jártam. Egy szombati napon elmentünk a londoni British Musemba, ahol izgalmas tárlatok várják a látogatókat. Számomra az asszír, a babiloni és a perzsa kiállítások voltak a legérdekesebbek. A hatalmas ókori szobrokat, képeket és feliratokat látva a bibliai világ kézzelfogható maradványaival találkoztam. Lenyűgöző volt. A múzeum büféjében fogyasztottuk éppen az ebédünket és beszélgettünk, amikor váratlanul megszólított bennünket egy asszony, aki hallotta és értette a magyar szót. Őszhajú, Magyarországról évtizedekkel ezelőtt Izráelbe kivándorolt hölgy volt, aki...

bővebben

Passzívvá tesz a kálvinizmus?

Charles Spurgeon, George Whitefield, William Carey, Müller György, Adoniram Judson, Hudson Taylor, David Brainerd, Robert Murray M’Cheyne, John Newton, William Wilberforce, Jonathan Edwards, Martyn Lloyd-Jones, John Stott, John Bunyan, Francis Schaeffer, Huntingdon grófné, Daniel Rowland, Howell Harris, John Cennick, John Erskine, Ebenezer Erskine, John Knox, Charles Simeon, Andrew Fuller, John Paton, Samuel Davies, William Tyndale, Gilbert Tennent, William Tennent, Asahel Nettleton, William Williams, Robert Haldane. Mi a közös ezekben az emberekben? 1. Angolul beszéltek. (A múlt idő John...

bővebben

Arminiánus bumeráng?

Ebben a bejegyzésben az arminiánus teológia egyik önveszélyes érvére szeretnék rámutatni. Arminiánus teológiának a 16. században Jacobus Arminius által kidolgozott, majd a 18. században John Wesley által finomított teológiai irányzatot nevezik. Az arminiánus nézet a kálvinizmus kritikájaként jött létre, mert hívei igazságtalannak és személyválogatónak tartották a predesztináció kálvinista értelmezését. Az elmúlt hetekben több bejegyzésben igyekeztem megmutatni azt a meggyőződésemet, hogy a kiválasztó kegyelem kálvini értelmezése sem nem személyválogató, sem nem igazság alapján adatik....

bővebben

Amikor a teológus újjászületik…

Néhány éve hallottam egy vallomásról, ami nagyon megmelengette a szívemet. A vallomás ritka bepillantást enged a huszadik század egyik nagy teológusának a lelkébe. Akinek mond valamit Oscar Cullmann neve, az megérti, hogy miért jelenthet nekem sokat, amit mindjárt leírok. Cullmann lutheránus teológus volt, de református teológián oktatott, és sokat tett az egyházi hagyományok közötti közeledés érdekében. Szembeszállt Rudolf Bultmann egzisztencialista teológiájával és azt hangsúlyozta, hogy a Krisztusban megjelent üdvösség nem pusztán a hívők belső élményvilágában létezik, hanem a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK