Luxushiedelmek
A képmutatás mindig ellenszenves, de van, amikor ártalmas is. A Tűzfal podcast tizenötödik részében a képmutatás kirívó mai példáját – a progresszív elit luxushiedelmeit – beszéljük át Rob Henderson amerikai pszichológus gondolatai mentén. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (12) – Szülés utáni elkülönítés
„Mondd meg Izráel fiainak: Ha egy asszony teherbe esik, és fiút szül, tisztátalan lesz hét napig, ugyanolyan tisztátalan, mint a havi tisztulása idején.” (3Móz 12,2)
Miért lett az asszony tisztátalanná a szülése után? A szaporodás Isten parancsa volt, a gyermek pedig ajándék, tehát a szülés önmagában nem indokolta a megtisztulást. Az ok minden bizonnyal az volt, hogy a szülés során az asszony sok vért vesztett, és a Tóra szerint a testből távozó folyadékok tisztátalanná tették az embert. Ez volt a menstruáció okozta tisztátalanság oka is. A szülés e tekintetben olyan volt, mint a menstruáció, amikor napokon át sok vér távozik a nők testéből.
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (11) – Elválasztva
„Mert én, az ÚR vagyok a ti Istenetek: mutassátok hát meg, hogy szentek vagytok! Legyetek szentek, mert én szent vagyok! Ne tegyétek magatokat tisztátalanná semmiféle kisebb állattal, amely a földön mászik! Mert én vagyok az ÚR, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy a ti Istenetek legyek. Legyetek azért szentek, mert én szent vagyok!” (3Móz 11,44-45)
Isten szentsége és saját szentségük a két legfőbb oka annak, hogy Izráel fiai nem ehettek meg mindenféle állatot. „Legyetek azért szentek, mert én szent vagyok!” Kádós áni (קָד֖וֹשׁ אָ֑נִי), vehajítám kedásím (וִהְיִיתֶ֣ם קְדֹשִׁ֔ים). Szent vagyok, ti is legyetek szentek! Ne tegyétek magatokat tisztátalanná azzal, hogy tisztátalan állatot esztek!
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (10) – Tragédia a szentek szentjében
„Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt.” (3Móz 10,2)
Alighogy felállt az ároni papság, és az áldozati rendszer, amely lehetővé tette, hogy a szent Isten Izrael népe között lakhasson, váratlan tragédia történt. Áron két fia, Nádáb és a Abíhú „idegen tüzet” (אֵשׁ זָרָה) vittek be a legszentebb helyre, az ÚR pedig halállal sújtotta őket. Valószínűleg arról lehetett szó, hogy nem a megfelelő időben, nem a megfelelő áldozatot vitték, és illetéktelenül egészen a szentek szentjébe, Isten tróntermében hatoltak be, amire nem volt felhatalmazásuk.
Miért írok a teológia mellett kultúráról is?
Miért írok a teológia mellett kultúráról is?Nagyon egyszerű. Lesslie Newbiginnel egyetértve úgy gondolom, hogy a kereszténység igazsága nyilvános igazság. Nincs duplex veritas, vagy ahogy Szent Ágoston fogalmazott: minden igazság Isten igazsága. Ami persze rengeteg kínzó kérdést felvet, de számomra most ebből az a lényeg, hogy egy valóságban él hívő és nemhívő, ha más narratívákban értelmezik is azt, ezért a hívő ugyanúgy sokat gondolkodik a valóság közös metszeteiről, mint a nemhívő. Szóval számomra a kereszténység és a kultúra között nincs mély árok, inkább az egymással való viszonyukat szeretném jól érteni.
Tények és értékek: Jordan Peterson nagyon mély üregbe nyúlt
Egy rövid gondolatot hadd osszak még meg Jordan Peterson budapesti előadásával kapcsolatban. Jordan Petersont többek közt azért érezzük ösztönösen is relevánsnak, mert a modernitás egyik legfontosabb, kimondatlan előfeltevését kérdőjelezi meg: azt, amit Lesslie Newbigin a tények és értékek közötti szakadéknak nevez. A modernitás elválasztotta a tényeket az értékektől, és a tényeket objektív, az értékeket viszont szubjektív dolgoknak tekintette. A tudományvallás, a szekularizmus, a nihilizmus és a modernitás számos további ficama jelentős részben ebből a megkülönböztetésből sarjadt ki. A modernitásból leágazó posztmodernitás is csak annyiban módosított az előfeltevésen, hogy a tényeket a szubjektív világba helyezte át, az értékek mellé. Jordan Peterson azonban régóta azt kapisgálja, hogy nincsenek tények értékek nélkül, az értékek valamilyen módon inherens részei a tényeknek, a világot a Logosz rendezi, akármi (vagy akárki) is az.
Hiperkegyelem és hiperfegyelem
A Tűzfal podcast tizennegyedik részében arra keressük a választ, hogy a keresztény közösségekben miért leng ki az inga egyszer a kegyelem, máskor a fegyelem hangsúlyozása felé. Közben a kegyelem működését is megbeszéljük, és kikötünk végül a keresztnél. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK