Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

2Móz

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (13) – Ismer minket

2020. november 24. | , , | 1 Hozzászólás

„Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatérjen Egyiptomba!” (2Móz 13,17)

Sok hívő tapasztalata, hogy hívő élete kezdetén sokkal könnyebb volt megküzdenie kísértésekkel, noha éretlen és erőtlen volt még. Valami magával ragadta és sodorta, mint egy vitorlást a lecsapó vihar, vagy egy falevelet a patak megdagadt árja, és nem engedte, hogy elbukjon. Olyan tűzben égett, amely még a levegőben elporlasztotta az ördög által ráöntött vizet, vagy éppen annyira elárasztotta a Lélek vize, hogy a tűznek nem volt esélye sem, hogy a ruhájába kapjon.  

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (12) – Ha meglátom a vért

2020. november 18. | , , | 2 Hozzászólások

„Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött – én, az ÚR. De az a vér jel lesz a házakon, amelyekben vagytok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és nem ér majd a pusztító csapás titeket, amikor megverem Egyiptom földjét.” (2Móz 12,12-13)

Három fontos mozzanat van ebben a néhány mondatban, amelyek megalapozzák a pészah (‎פֶּ֫סַח), sőt, az egész megváltás jelentését.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (11) – Isten eszköze a gonosz

2020. november 1. | , , | 0 Hozzászólások

„Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában.” (2Móz 11,9)

Az, ahogy Isten megkeményíti a fáraó szívét, paradigma a gonosz problémájának megértéséhez is. Az Exodusz narratívája világossá teszi, hogy maga Isten keményíti a fáraó szívét, azért nem engedi el országából Egyiptom ura a hébereket. A fenti mondat azt is konkrétan leszögezi, hogy a fáraó keménységének az a célja, hogy Isten minél több csodát tegyen Egyiptom országában. Vagyis Isten a gonoszt eszközül használja jó céljai megvalósulásához.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (10) – Keleti szél

2020. október 22. | , , | 2 Hozzászólások

„Mózes tehát kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé, és az ÚR keleti szelet hozott az országra egész nap és egész éjjel. Reggel aztán a keleti szél meghozta a sáskákat.” (2Móz 10,13)

A szúnyogok esetében azt olvassuk, hogy Áron kinyújtotta a botját, ráütött a föld porára, és az szúnyoggá vált Egyiptom egész földjén. Most viszont az egész nap és egész éjjel fújó keleti szél hozta a sáskákat. Vajon a sáskák miért nem teremtek ott hirtelen, mint a szúnyogok, Mózes miért nem mondjuk a nádat változtatta sáskákká? Miért játszik közvetítő szerepet a szél?

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (9) – Jégeső

2020. október 6. | , , | 0 Hozzászólások

„Mózes kinyújtotta a botját az ég felé, az ÚR pedig mennydörgést és jégesőt támasztott; villámok csaptak a földre, és jégesőt zúdított az ÚR Egyiptom földjére. Esett a jégeső, és egymást érte a villámlás a jégesőben. Olyan hatalmas volt, amilyen nem volt még Egyiptomban, amióta emberek lakják.” (2Móz 9,23-24)

Amikor öklömnyi jégdarabok hullanak az égből, nincs sok esélye a mezőn tartózkodó embernek a túlélésre. Egy jégdarab képes autók vastag szélvédőit is betörni, hát még egy ember koponyáját, ha nem tud időben elrejtőzni előle. Márpedig nyílt terepen nem igazán tud. Az égből aláhulló jégdarabok tökéletes képei az isteni ítéletnek: mintha milliónyi mennyei kalapács csapkodná a tájat. Egyiptomban pontosan ez volt a helyzet. Az ÚR támasztott mennydörgést és jégesőt.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK