George Herbert angol metafizikus költő mondta a Bibliáról, hogy az nemcsak Isten könyve, hanem a könyvek Istene is („not only the book of God, but the God of books”). Ez persze túlzás, de egy költő túlozhat, nekünk meg nem kell többet olvasnunk a szavaiba, mint ami azokban van. Más kérdés, hogy tartalmilag igaza volt-e Herbertnek. Ha költőktől nem is várunk el teológiai pontosságot, nem túlzás-e egy teológus részéről, ha azt állítja – akármennyi kitétellel és magyarázattal ellátva is –, hogy a Biblia szerzője maga Isten? Nem hiszem. Herbert a hagyományos keresztény álláspontot foglalta...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Biblia
Az ószövetségi történetek műértő olvasása?
Hogyan olvassuk az ószövetségi történeteket úgy, hogy megértsük az üzenetüket? Ószövetséges teológusok ebben nem mindig nyújtanak valódi segítséget. Egészen a közelmúltig a történeti-kritikai módszerrel dolgozó Ószövetség-kutatók a bibliai történetek kapcsán legszívesebben vélt szerkesztőkről és egymásra rakódott hagyományrétegről beszéltek, a téziseik csak abban különböztek egymástól, hogy hány redaktort és hány réteget azonosítottak, és mely részleteket mely réteghez soroltak, valamint a különböző rétegekben melyik szerkesztő utólagos simításainak a nyomait vélték felfedezni. Az átlag hívő...
Athanasziosz, a protestáns?
Athanasziosz könyveit olvasva valószínűleg protestánsok is és katolikusok is meglepődnek az egyházatya biblicizmusán. Protestánsok azért, mert nemigen számítanak ilyesmire a reformáció előtti korban. Katolikusok meg azért, mert Athanasziosz érvelési módszere a reformátorok biblikus észjárására emlékezteti őket. Athanasziosz írásainak legnagyobb része igeversek magyarázata. Elkezdtem megjelölni a könyveiben azokat a mondatokat, amelyekben a „sugalmazott” Szentírásra hivatkozik, de egy idő után abbahagytam, annyira általános ez nála. Vanyó László katolikus teológus is szóvá teszi Athanasziosz...
Melyik a végső tekintély: a Szentírás, az Egyház vagy az egyén?
Nem vagyok egyháztörténész, de közel áll hozzám az a vélemény, hogy a reformáció elsősorban a tekintély kérdéséről szólt. J. I. Packer „Fundamentalism” and the Word of God c. rövid, de annál lényeglátóbb könyvében arról ír, hogy a keresztény teológiában három dolgot neveztek meg a tekintély lehetséges forrásaként: a Szentírást, az Egyházat és az egyént. Másképpen fogalmazva: tekintély lehet az önmagát értelmező Szentírás, az egyházi tanítóhivatal által értelmezett Szentírás, vagy a keresztény egyén – más forrásokból vett elvek által vezérelt – kritikus írásértelmezése. Vajon melyik ezek...
Isten igéje mint kegyelmi eszköz
A megszentelődésben Isten igéjének kiemelt szerepe van. Joggal nevezhetjük kegyelmi eszköznek, akár elsőszámú kegyelmi eszköznek is, mint az ApCsel 2,42 felsorolásában. Isten úgy döntött, hogy szó által teremti meg a világot (1Móz 1,3), szó által szül bennünket új életre (2Kor 4,6; 1Pt 1,23), és szó által végzi el bennünk azt a változást is, melyet általában megszentelődésnek nevezünk. A kereszténység Isten döntése miatt logocentrikus (szó-központú). Isten megtiltotta, hogy elkészítsük a képmását, de arra buzdított, hogy hallgassuk figyelmesen a hangját. Nem Isten képe, hanem Isten hangja a...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK