Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Biblia

Lehet a Biblia egy szabad Isten szava?

Karl Barth vonakodott attól, hogy Isten igéjét azonosítsa a Biblia szövegével. Hitte, hogy Isten megszólal a Biblia szövege által, de úgy vélte, hogy Isten szabadságát korlátozná, ha igéjét hozzákötné egy könyv rögzített szövegéhez. Isten igéje az, amikor Isten szól, és mivel Isten akkor és ott szólal meg, amikor és ahol akar, igéje nem lehet egy puszta szöveg, melyet az ember birtokol és olvasva vagy olvasatlanul a polcra tesz. Isten igéje szabad, mert Isten maga szabad. Ha a Bibliát neveznénk Isten igéjének, melynek Isten a szerzője, Isten szabadságát kérdőjeleznénk meg. Isten megszólal a...

bővebben

Miért nincs benne az új fordításokban?

Sokan azért szeretik a Károli fordítást, mert az újabb fordításokban nincsen benne néhány mondat, ami a Károliban még megtalálható. Az új fordításokból hiányzik például János első levelének a Szentháromságra utaló mondata („Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben: az Atya, az Ige, a Szentlélek, és ez a három egy”), és zárójelbe téve, vagy egyenesen lábjegyzetben olvasható néhány más mondatrész is, melyek a Károli fordításban még a szöveg háborítatlan részei. Legfájdalmasabb veszteségnek az a két hosszabb szakasz tűnik, melyek kétes eredetére az újabb fordításokban zárójel...

bővebben

Beszélgetés a British Museum büféjében

November végén Angliában jártam. Egy szombati napon elmentünk a londoni British Musemba, ahol izgalmas tárlatok várják a látogatókat. Számomra az asszír, a babiloni és a perzsa kiállítások voltak a legérdekesebbek. A hatalmas ókori szobrokat, képeket és feliratokat látva a bibliai világ kézzelfogható maradványaival találkoztam. Lenyűgöző volt. A múzeum büféjében fogyasztottuk éppen az ebédünket és beszélgettünk, amikor váratlanul megszólított bennünket egy asszony, aki hallotta és értette a magyar szót. Őszhajú, Magyarországról évtizedekkel ezelőtt Izráelbe kivándorolt hölgy volt, aki...

bővebben

Jó az, ha hittel közelítünk a Biblia szövegéhez?

Tegyük fel, hogy két ember azonos felkészültséggel és alapossággal közelít a bibliai szöveghez, de egyikük azzal az előfeltevéssel olvassa, hogy az pusztán egy vallási meggyőződésektől befolyásolt ókori dokumentum, a másik viszont ugyanezt az ókori dokumentumot Isten megbízható kijelentésének tartja. Melyiküknek van nagyobb esélye arra, hogy közelebb kerüljön a szöveg valódi jelentéséhez? (A kérdésem persze arra a bátor előfeltevésre épít, hogy a szövegeknek van jelentésük.) Ahhoz, hogy a kérdést megválaszolhassam, egy kis kitérőt kell tennünk az episztemológia (ismeretelmélet) világába. A...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK