Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

evangéliumi

Evangéliumi egység és világnézeti mérlegelés – hogyan készüljünk a parlamenti választásokra?

Egy ideje fogalmazom már magamban ezt a cikket. Amikor egy első változatát átküldtem Hamar Dávid barátomnak, azt válaszolta, hogy ez inkább két cikk, és így egyben könnyen kioltják egymás üzenetét. Ráadásul az elsőt valószínűleg szeretni fogják, a másodikban viszont sok a kockázat. Elgondolkodtam ezen. Aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen azt a két cikket próbálom megírni, amit Bese Gergő katolikus pap és Kovács Viktor evangélikus lelkész lényegében már megírtak. De nem akarok két cikket írni, hanem éppen azt a kettősséget szeretném integráltan láthatóvá tenni, ami bennem van, és amit az említett két publicisztika is együtt megjelenít. Kovács Viktor az írásában azt hangsúlyozza, hogy az evangélium minden „oldali” embernek szól, ezért tapintatosnak kell lennünk, amikor közéleti kérdésekben fogalmazunk meg egy álláspontot. Bese Gergő viszont azt emeli ki, hogy Jézus „nem akart álarcokat felvenni, hogy hitelesnek tűnjön”, akkor is kimondta az igazságot, ha az egyeseket esetleg bántott. Pontosan erről a két dologról szeretnék beszélni, együtt, álarc nélkül, ahogy bennem kavarognak.

bővebben

Evangéliumi eucharisztia

Az eucharisztia a hitünk középpontjában áll. Úgy is, mint hálaadás, és úgy is, mint Krisztus áldozatával való közösség. Az evangélium a Fiú engesztelő haláláról szól, a hívő élet pedig - ahogy a Heidelbergi káté tanítja - a háládatosságról. Krisztust nem áldozzuk fel újra, mert egyszer s mindenkorra szóló áldozata örökre elég. Oltárunk sincs más, csak a Krisztus keresztje. Szentséget sem imádunk, csak a Szentet, akinek egyetlen áldozata a szentek érdemei nélkül is teljesen megszentel. Sőt, csak úgy. Nincs tévedhetetlen pápánk, de Isten tévedhetetlen igéjén nyugszik a hitünk. Katolikusok...

bővebben

Evangéliumi „cancel culture”?

Ígérem, nem fogom Javert felügyelőként követni Monostori Tibornak a progresszió népszerűsítéséért végzett munkásságát, de – talán utoljára – reagálni szeretnék egy tegnap megjelent írására, amely ezúttal ahhoz a „cancel culture”-höz hasonlítja az (amerikai) evangéliumi világot, amit szerinte ők (az evangéliumiak) a társadalomban „liberális véleménydiktatúrának” neveznek. A progresszív közgazdász-történész ezt a párhuzamot két ismert teológus (Peter Enns és John Sanders) példájára húzza fel, akiket a kétezres években teológiai okokból elbocsátottak az egyetemi állásukból.

bővebben

A SCOTUS-vita teológiai analógiája: aktivista katolicizmus vs. originalista protestantizmus

Amerikában a progresszívek és konzervatívok között zajló ideológiai háború legfontosabb frontvonala a Legfelsőbb Bíróság (a SCOTUS) összetétele. Az abortusz lényegében korlátlan engedélyezéséről annak idején nem az államok döntöttek, nem is a szövetségi állam, hanem a SCOTUS. Arról, hogy az ún. „melegházasság” alkotmányos jog-e, szintén a SCOTUS (illetve annak szűk többsége) döntött 2015-ben. Azt is a SCOTUS döntötte el nemrégiben, hogy a nemi diszkrimináció tilalmába beleértendő a nemi orientáció, a „nem” (sex) szó pedig jelöli a transzgender identitást is. Arról is a SCOTUS döntött, hogy a halálbüntetés alkotmányos, és a fegyverviselés korlátozására tett törekvések is rendre a Legbelsőbb Bíróság előtt véreznek el. Hogy egy megüresedett alkotmánybírói székért mekkora vetélkedés folyik, azt 2018-ban láthattuk Brett Kavanaugh méltatlan meghurcolásakor, most pedig megint lélegzetünket visszafojtva várhatjuk, hogy zajlik a SCOTUS liberális ikonjának számító Ruth Bader Ginsburg helyének betöltése.

bővebben

J. I. Packer (1926-2020)

A Christopher Catherwood által annak idején a huszadik század öt legjelentősebb evangéliumi vezetőjének nevezettek közül tegnap az utolsó is eltávozott közülünk. Martyn Lloyd-Jones, Francis Schaeffer, John Stott és Billy Graham után James I. Packer is befejezte földi szolgálatát és bement a mennyei Atya örömébe.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK