Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Genezis

Mi az a tohuvavohu?

2011. május 2. | , | 13 Hozzászólások

„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta (תֹ֙הוּ֙ וָבֹ֔הוּ) volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a Biblia. Erőteljes, súlyos, kontúros szavak. A szerző gondosan megválogatta, pontosan megmérte őket, mielőtt beépítette esztétikailag kifogástalan művébe. (A mózesi teremtéstörténet esztétikai minőségéről írtam már a zsidó exegéta, Umberto Cassuto kommentárjával összefüggésben.) Ebben a bejegyzésben most csak a második mondattal szeretnék foglalkozni, azon belül is azzal, hogy mit jelent...

bővebben

Isten Lelke kotlott a káosz fölött?

2011. április 16. | , | 21 Hozzászólások

A mózesi teremtéstörténet második mondata érdekes asszociációt teremt Isten Lelkével kapcsolatban. Azt mondja, hogy „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett (מְרַחֶ֖פֶת) a vizek fölött.” A magyar fordítás nem rossz, de nem is adja vissza egészen az eredeti héber szó jelentését. A legtekintélyesebb héber lexikon szerint a רחף ige Piel alakban azt jelenti, hogy „rezegtetni vagy rebegtetni kezd, abban az értelemben, hogy a szárnyát csapkodja, mint amikor a madarak repülnek”, és az 1 Mózes 1,2-ben konkrétan „folyamatosan előre és hátra mozogva...

bővebben

Mit tanít a Genezis Istenről, a világról, a földről és az emberről?

2011. április 15. | , | 47 Hozzászólások

Az elmúlt hetekben több bejegyzésben foglalkoztam a bibliai teremtéstörténettel. Mindegyikben hangsúlyoztam, hogy a történetet a műfaji sajátosságoknak megfelelően kell értelmeznünk, és hogy ezek a sajátosságok korlátokat támasztanak az értelmezés számára. Most azt szeretném megmutatni, hogy a korlátok ellenére mennyire sok dolgot megtudhatunk a mózesi teremtéstörténetből Istenről, a világról, a földről és az emberiségről. A teljesség igénye nélkül fogok most megnevezni – szinte csak címszavakban – húsz olyan alapvető igazságot, melyek a mózesi szövegből teljesen egyértelműen kiderülnek. 1)...

bővebben

Mit tanítanak amerikai kálvinista teológiák a teremtés napjairól?

2011. március 30. | , , , , | 3 Hozzászólások

Evangéliumi körökben a bibliai teremtéstörténet három fő értelmezése terjedt el. Az egyik szerint Isten ténylegesen hat huszonnégy órás nap alatt teremtette a világot, és az egész univerzum maximum néhány ezer éves. A másik nézet a teremtés napjait hosszú időszakoknak tekinti, melyek megfelelnek a világegyetem keletkezéséről szóló tudományos hipotézisek korszakainak. A harmadik nézet arról van meggyőződve, hogy a bibliai elbeszélés hét napja irodalmi keret, mely a világ teremtésének időpontjáról nem szolgáltat semmilyen információt. Mindhárom nézetnek vannak komoly követői. Mivel a teológiai...

bővebben

Umberto Cassuto és a mózesi teremtéstörténet esztétikája

2011. március 26. | , , , , | 3 Hozzászólások

Az előző bejegyzésemhez kapcsolódva egy ismert zsidó bibliakutató segítségével szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni a mózesi teremtéstörténet esztétikájáról. Isten irodalmi formát használt arra, hogy a világ eredetének igaz történetét elmondja nekünk. Ez a történet mindenekelőtt az ókori mítoszokkal száll vitába, azokhoz képest fogalmaz meg radikálisan új üzenetet. Az irodalmi forma tökéletes összhangban van az eredeti befogadó közeg képességeivel és elvárásaival. Az isteni akkomodáció (ahogy Kálvin Isten felénk lehajló kommunikációját nevezte) ott és akkor megfelelt a célnak, és a...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK