Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szentlélek

„Miért ne válnál teljesen tűzzé?”

2011. október 5. | , , , , | 11 Hozzászólások

Vannak fenntartásaim a negyedik századi sivatagi atyák lelkiségével kapcsolatban, de a következő anekdota mélysége lefegyverez. „Lót atya odament József atyához, és azt mondta neki: ’Atya, amennyire tőlem telik, megtartom a kis szabályzatomat, a kis böjtömet és a kis imádságomat és meditációmat. Békességben élek, és a képességeimhez mérten igyekszem megtisztítani az elmémet minden gonosz gondolattól. Mi többet tehetnék még?’ Az öreg ember ekkor felemelkedett, kezeit az ég felé nyújtotta, ujjai olyanok lettek, mint tíz lángnyelv, és ezt mondta: ’Miért ne válnál teljesen tűzzé?’” Az egyház...

bővebben

A Szentlélek belső bizonyságtétele lenne a posztmodern ismeretelméleti börtön ajtaja?

2011. július 18. | , , , , | 0 Hozzászólások

A reformáció a Biblia tekintélyével kapcsolatos bizonyosságot a Szentlélek belső bizonyságtételébe ágyazta. Kálvin szerint a hit objektív alapja a Szentírás, de a Szentírás isteni tekintélyével kapcsolatos bizonyosságunk végső forrása egzisztenciális, átélhető, szubjektív, természetfeletti. Nem irracionális, de szupraracionális. A bizonyossággal kapcsolatos problémák valóban mélyek, ezért a gyanú apostolai nem feltétlenül tévednek, amikor kritikus hozzáállásra szeretnének nevelni bennünket. A probléma velük nem az, hogy túlbecsülik, inkább az, hogy alábecsülik a problémát. Nem az a baj, hogy...

bővebben

„Csak nem részegek ezek?” – Mit mond a keresztény teológia a Szentlélekről és pünkösd jelentőségéről?

2011. június 13. | , , , , | 14 Hozzászólások

Felekezettől függetlenül minden keresztény elmondja: „Hiszek Szentlélekben.” A Credo Szentlélekről szóló mondata nem száraz hitvallás csupán, hanem egy átélésről szóló beszámoló is. A Szentlélek miatt a kereszténység ideális esetben legalább annyira élmény és megtapasztalás, mint amennyire teológia és hitvallás. A keresztény teológia szerint a Szentlélek a hívők hitének és örömének közvetlen forrása, missziójuk hajtóereje. Amikor az első pünkösdkor leszállt a Szentlélek a jeruzsálemi keresztényekre, a kívülállók azt gondolták róluk, hogy részegek. Lukács evangélista beszámolója szerint Jézus...

bővebben

A sátoros ünnep

2011. június 11. | , , , , | 1 Hozzászólás

"Azt mondja, akkora a szomja, / Hogy mindig inni kell neki, / Mert végtelen tűz égeti." (Trisztán és Izolda) „[A] hetedik hónapnak a tizenötödik napján hét napig tartó sátoros ünnep kezdődjék az Úrnak… Vegyetek magatoknak az első napon nemes fákról való gyümölcsöt, pálmaágakat, sűrű lombú faágakat és fűzfagallyakat, és örvendezzetek hét napon át Istenetek, az Úr előtt.” A zsidók – ha betartották a törvényt – minden évben házaikból lombsátrakba költöztek ki, és nyolc napon át azokban laktak. A kívülálló számára vicces lehetett ez a jelenet, de a zsidóknak örömünnep és vigasság volt. „Aki nem...

bővebben

Isten Lelke kotlott a káosz fölött?

2011. április 16. | , | 21 Hozzászólások

A mózesi teremtéstörténet második mondata érdekes asszociációt teremt Isten Lelkével kapcsolatban. Azt mondja, hogy „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett (מְרַחֶ֖פֶת) a vizek fölött.” A magyar fordítás nem rossz, de nem is adja vissza egészen az eredeti héber szó jelentését. A legtekintélyesebb héber lexikon szerint a רחף ige Piel alakban azt jelenti, hogy „rezegtetni vagy rebegtetni kezd, abban az értelemben, hogy a szárnyát csapkodja, mint amikor a madarak repülnek”, és az 1 Mózes 1,2-ben konkrétan „folyamatosan előre és hátra mozogva...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK