Az elmúlt napokban sok kérdés hangzott el a Pintér Béla körüli ügy kezelésével kapcsolatban. Kérlek, olvassátok el ezeket a mondatokat és a hozzájuk fűzött megjegyzéseimet: „Presbiter ellen vádat ne fogadj el, csak két vagy három tanú szavára. Akik vétkeznek, azokat mindenki előtt fedd meg, hogy a többiekben is félelem támadjon. Kérve kérlek Istenre, Krisztus Jézusra és a választott angyalokra, hogy tartsd meg ezeket előítélet nélkül, és semmit se tégy részrehajlásból. A kézrátételt ne siesd el senkinél! Mások bűneiben ne légy részes! Tisztán őrizd meg önmagadat! Ezután ne csak vizet igyál, hanem – gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy kevés borral is. Némely ember bűnei nyilvánvalók, és előtte mennek az ítéletre; mások bűnei viszont csak később derülnek ki. Ugyanígy nyilvánvalók a jó cselekedetek is, és amelyek másfélék, azok sem rejthetők el.” (1Tim 5,19-25) Hét gondolatot szeretnék ebből kiemelni.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
vezetők
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (11) – Panaszkultúra
„A nép pedig folyton csak panaszkodott az Úrnak, hogy rosszul megy a sora. Az Úr pedig meghallotta, és haragra gerjedt. Fölgyulladt ellenük az Úr tüze, és belekapott a tábor szélébe.” (4Móz 11,1)
A jól ismert magyar panaszkultúra nem előzmény nélküli a történelemben, magunkra ismerhetünk a pusztában vándorló zsidók folyamatos zúgolódásában is. Azt olvassuk, hogy a nép folyton csak panaszkodott, hogy rosszul megy a dolga. Szó szerint: a nép olyan lett, mint panaszkodók – rosszat az Úr füleiben (וַיְהִ֤י הָעָם כְּמִתְאֹ֣נְנִ֔ים רַ֖ע בְּאָזְנֵ֣י יְהוָ֑ה). A mondatban szereplő rosszat egyes bibliafordítások a nép sorsával kapcsolatos rossz dolgokra értik, de érthetjük úgy is, hogy az Úr tartotta rossznak a panaszkodásukat. Akárhogy is fordítjuk a mondatot, egyértelmű, hogy az Úr helytelenítette a nép zúgolódását, megharagudott rájuk miatta, és ítélettel felelt.
Ikonikus vezetők elmaszatolt bűnei
Kevés dolog van, ami belülről jobban erjeszti az egyházat és kívülről jobban rombolja a hitelét, mint a vezetők és ikonikus személyek következmények nélkül hagyott házasságtörése, szexuális bűncselekménye vagy a pénzzel, hatalommal való visszaélése. A Szentírás világosan tanítja, a reformátori hitvallások is határozottan leszögezik, hogy egyházfegyelem nélkül nincs igaz egyház. A kovász megkeleszti a tésztát (1Kor 5,6), Isten pedig lerombolja azt, aki beszennyezi templomát (1Kor 3,17), hiszen az ő temploma szent, és nekünk is annak kell lennünk. Kemény szavak ezek, de nem irgalmatlanok. Krisztusban minden bűnre van bocsánat, van helyreállás is, ha elindulunk az őszinte bűnbánat útján. A bűnnek azonban vannak következményei, a súlyos bűnöknek súlyos következményei, ezért a megfelelő bűnrendezés elengedhetetlen.
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (7) – Nagyobb tisztesség
„Mert a békeáldozatokból a felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot elvettem Izráel fiaitól, és Áron papnak és fiainak adtam: örök rendelkezés ez Izráel fiainál.” (3Móz 7,34)
A törvényben azt látjuk, hogy a nép képviselőinek nemcsak a felelőssége volt nagyobb (lásd 4. rész), hanem nagyobb tisztesség is járt nekik. A felajánlott áldozatok legjobb részeiből kellett a papoknak adni (leszámítva a kövérjét): övék lett az áldozati állat combja és szegye. Ezzel a nép a megbecsülését és a tiszteletét fejezte ki az Istentől szolgálatba állított vezetők felé.
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (4) – Nagyobb felelősség
„Ha a fölkent pap vétkezik, és a nép vétkessé vált miatta, akkor elkövetett vétkéért mutasson be egy hibátlan bikaborjút vétekáldozatul az ÚRnak.” (3Móz 4,3)
A vétekáldozatok bemutatásának különböző fajtái voltak, attól függően, hogy ki vált tisztátalanná Isten előtt. Vétkezhetett közember, vezető, az egész nép, vagy maga a főpap. Mindegyik számára volt lehetőség a megtisztulásra, de ha közember vétkezett, elég volt egy nőstény kecske, ha vezető ember, akkor kecskebak, ha az egész gyülekezet vagy a főpap vétkezett, akkor bikaborjú vérére volt szükség, és annak a bemutatása is komolyabb szertartás keretében történt.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK