Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

A szexuális együttléteinknek nem csak az emléke marad velünk?

2018. június 6. | , , | 26 Hozzászólások

Egyszer úgy magyarázták el nekünk, miért nem ártatlan játék csupán a szex, hogy a kezünkbe adtak egy piros és egy zöld gyurmagolyót, majd arra kértek, először gyúrjuk őket össze, majd szedjük őket szét úgy, hogy a piros gyurmában ne legyen zöld gyurmadarab, a zöldben pedig ne legyen piros. Bárki kipróbálhatja, szinte lehetetlen a feladat. A szex is ilyen – mondta a tanító –, nem marad nyom nélkül az élmény. A példa Pál apostol tanítását illusztrálta, aki szerint a paráznaság (a házasságon kívüli szexuális kapcsolat) olyan egyesülés, amelynek során saját testünk ellen is vétünk, mert ahogy az...

bővebben

A család misztériuma

2018. június 2. | , , , , , | 4 Hozzászólások

A család kérdésében a kultúránkkal való vitánkat jelentős részben az okozza, hogy egészen mást gondolunk a valóság természetéről, mint nem keresztény felebarátaink. A mi világképünkben az apa, az anya és a család nem pusztán evolúciós hordalékok és/vagy szociális konstrukciók, hanem jelentéssel bíró ikonjai annak, amilyen a valóság legmélyebb természete. Ezt annak is érdemes megfontolnia, aki kívülállóként próbálja megérteni a keresztény családképet és annak világnézeti hátterét. Május elején a Centrál Kávéházban tartottam előadást „A család misztériuma” címmel. Az előadásban négy kérdést...

bővebben

Szeret-e bennünket Isten erosz szeretettel?

2018. május 30. | , , | 32 Hozzászólások

Ha Isten agapé, vajon szeret bennünket erosszal? A szeretet azon fogalmak egyike, amelyekről mindenki azt gondolja, tudja, mi az, de ha elkezdünk róla beszélgetni, hamar kiderül, hogy egészen eltérő dolgokat értünk alatta. A szeretet zavaros fogalomként létezik köztünk. Nem csak azért, mert amikor szóba kerül, az egyik ember szerelemre gondol, a másik vágyakozásra, a harmadik pedig önfeláldozásra (bár már ez is sejteti a fogalom mélyén lévő ambivalenciákat), hanem azért is, mert a szeretetfogalomban két egymással ellentétes irányú mozgást tartunk össze: a felemelkedést és az alászállást, a...

bővebben

Legalább egy évszázaddal későbbi az „első századi Márk-kézirat”

2018. május 26. | , , | 3 Hozzászólások

Hat évet kellett várni, hogy kiderüljön, létezik-e a Dan Wallace által bejelentett első századi Márk-kézirat. 2012 márciusában írtam először a bejelentésről, majd egy évvel később újra, és rövid kommentekben azóta többször is. Közben egymásnak ellentmondó, aggasztó pletykák kezdtek terjedni a kézirat eladásáról, meg arról, hogy kinek volt lehetősége megnézni, hol találták meg, és hogy mik a publikálás halogatásának okai. Az ügy egyre kínosabbá vált, amit csak mélyített, hogy Dan Wallace a kézirat megtekintéséért cserébe olyan szerződést írt alá, amely őt a publikálásig hallgatásra...

bővebben

Egy elfeledett forma (2): hogyan olvassuk az allegóriákat?

2018. május 22. | , | 0 Hozzászólások

William Righter szerint „az allegória a didakticizmus hagyományos eszköze” (in Clifford: The Transformation of Allegory, vi.). Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy – Gay Clifford szavaival – a forma „kiment a divatból”, hiszen a mi korunk talán soha nem látott bizalmatlanságot mutat a művészet tanító céljával szemben. A horatiusi dulce et utile (vagy prodesse et delectare) kettősségéből korunkat az édes és gyönyörködtető érdekli, a hasznos és nevelő célzat inkább idegesíti. Az allegóriával szembeni bizalmatlanság azonban részben a didaktikus szándék félreértéséből, vagy rossz...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK