Szabados Ádám, Author at Divinity

Melyik bölcsesség?

2011. november 20. | Divinity, Egyén, Filozófia, Spiritualitás, Társadalom | 17 Hozzászólások

Bölcsesség alatt nem minden korban és nem minden helyen értették ugyanazt. A görögök számára a bölcsesség jól átgondolt és alaposan kifejtett világnézetet jelentett, mely valamiféle értelmet ad az életnek, meghatározza az értékeket, különbséget tesz a fontos és nem fontos dolgok között. A bölcs ember (a filozófus, vagyis a bölcsesség szeretője) magáévá tette valamelyik ismert világnézeti iskolát (pl. platonista, sztoikus, epikureus, szofista), és képes volt érvekkel megvédeni azt. A filozófusok mind egyetértettek abban, hogy bölcsességük értelmet ad az élet, a halál és a kozmosz létének...

bővebben

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (3)

2011. november 18. | Divinity, Egyén, Filozófia, Közösség, Művészet, Spiritualitás, Társadalom | 1 Hozzászólás

Kierkegaard egyedülálló módon és mélységben járta körül a szeretet témáját, álneves szerzői segítségével a létezés minden szférájában bemutatta a szeretet különböző megnyilvánulásait. Don Juan fékevesztett szexualitásától Faust ördögien leigázó szerelmén át, a megcsalt és becsapott asszonyok gyászán keresztül a kitalált Wilhelm jogtanácsos által eszményített házasságig mindenhol az emberi egzisztencia megkerülhetetlen tapasztalataként elemezte a szeretet létező formáit. De mindezeken felül a szeretet legmagasabb szintjének a Megfeszített Krisztussal való együttszenvedést látta. Kierkegaard...

bővebben

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (2)

2011. november 15. | Divinity, Egyén, Filozófia, Művészet, Tudomány | 2 Hozzászólások

Néha úgy érezzük, a globális világ egyre sokrétűbb és kiismerhetetlenebb valóságában lehetetlen bármiféle bizonyosat állítani, a kulturális meghatározottság növekvő tudata ismeretelméleti bénultságot okoz bennünk. Az objektív igazság fogalmát egyre kényelmetlenebbnek érezzük, helyette a különböző hagyományok közösségi meggyőződéseiről, szubkulturális beidegződésekről beszélünk. Olyan hosszúnak tűnik az út a feltételezésektől a bizonyosságig, hogy az igazsággal kapcsolatos paralízisünkben inkább az átmeneti biztonságot jelentő cinizmust választjuk. Ebben a helyzetben a több mint másfél száz...

bővebben

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (1)

2011. november 13. | Divinity, Egyén, Filozófia, Művészet, Spiritualitás | 0 Hozzászólások

Heller Ágnes a Vagy-vagy 1978-as magyar kiadásához utószóként írt kissé osztályharcos ízű tanulmányát (A szerencsétlen tudat fenomenológiája) azzal a mondattal zárta, hogy „Immár majd százötven esztendeje itt helyezkedik el a választás: Kierkegaard vagy Marx; vagy-vagy.” A könyv 1994-es kiadásában apró kiegészítéssel elárulja saját választását: „Én már vagy húsz esztendeje lemondtam, némi rezignációval, a nagy elbeszélésről – és ezzel (Marx után) Kierkegaard-t választottam.” De vajon Heller Ágnes döntése a valódi kierkegaard-i vagy-vagyot érintette-e, az igazság és a szeretet szenvedélyének...

bővebben

Tényleg leáldozóban a nyomtatott könyvek kora?

2011. november 10. | Divinity, Társadalom, Tudomány | 18 Hozzászólások

Az e-book megjelenése kapcsán sokan kongatják a vészharangot, hogy az új technológia a könyvkiadás alkonyát jelzi, a papírkönyvek előbb-utóbb ugyanúgy el fognak tűnni, mint ahogy leáldozott a gramofon, a bakelit lemez, a szalagos magnó, a kazetta, az írógép vagy a távíró ideje. Régen kőtáblára írtak az emberek, aztán papiruszra, majd pergamenre. Egy nap kitalálták a kódexet, majd a papírgyártás technológiáját, később pedig a könyvnyomtatást. Minden újítás a régi technológia halálával járt. Ugyanígy lesz a könyvekkel is – mondják a trendkutatók –, nemsokára olyan ritkaság lesz egy papírra...

bővebben