Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

Értelmiségi keresztények értelmiségi felelőssége?

2011. március 1. | , , , , , | 8 Hozzászólások

Charles Malik szenvedélyesen hitt az egyetemek társadalom- és kultúraformáló szerepében, és ebből kifolyólag abban is, hogy a keresztények nem mondhatnak le az egyetemek világnézeti kritikájáról és befolyásolásáról. Ez a meggyőződése nem csak közéleti felelősségvállalásából következett, hanem megtérés-teológiájából is. Malik féloldalasnak tartotta azt a megtérést, amely nem formálja át egyben a gondolkodást is, és féloldalasnak tartotta azt a tanítványságot, melybe nem tartozik bele a körülöttünk lévő világ befolyásolása. Meggyőződéssel vallotta, hogy a Szentlélek az értelmünket is meg...

bővebben

Mi a filozófia, és mi dolga van vele a keresztényeknek?

2011. február 28. | , | 95 Hozzászólások

Megkérdeztem egyszer C. Stephen Evans filozófust, egykori tanáromat, hogy hogyan definiálná a filozófiát. A válasza egyszerű volt, de új távlatokat nyitott számomra. Lényegét tekintve valami ilyesmit mondott: „Nekünk, keresztényeknek a filozófia az, amikor komolyan gondolkodunk a világról.” Azt is hozzátette, hogy a filozófia definiálása már önmagában filozófiai tevékenység. Nem lehet a filozófiát anélkül meghatározni, hogy már a meghatározással ne filozófiai véleményt fogalmaznánk meg. A filozófia definíciója is filozófiai kérdés, ezért majdnem annyi meghatározása van, ahány filozófiai...

bővebben

Egy integrált élet: Charles Malik

2011. február 26. | , , , , | 5 Hozzászólások

Ha arra gondolok, hogy milyen egy radikális keresztény, aki felelős szerepet tölt be a közéletben, Charles Malik jut eszembe. Malik az ENSZ közgyűlésének elnöke volt, emellett filozófus, diplomata, kultúrpolitikus. Evangéliumi keresztény hitét nyíltan felvállalta és hirdette. Ebben a bejegyzésben egymás mellé szeretném tenni a társadalomban végzett munkáját és saját hitéről adott bizonyságtételét, hogy rámutathassak egy integrált keresztény életre. Malik szerintem gyönyörű példája annak, amikor Jézus egy követője a só szerepét tölti be a világban. Charles Malik 1906-ban született Libanonban....

bővebben

Mi volt az egyház doktrinális támasza az újszövetségi kánon kialakulása előtt?

2011. február 24. | , , | 2 Hozzászólások

A második század végén már biztosan létezett az, amit újszövetséges teológusok magkánonnak neveznek. A magkánon a négy evangéliumot, az Apostolok cselekedeteit, Pál leveleit és Péter első levelét jelenti: ezek apostoli tekintélyét a korai egyházban nem vitatták, ismertségük és gyülekezeti használatuk általánosnak tekinthető. Már a második század első felében is találunk utalásokat valamiféle magkánon (pl. az evangéliumok és páli levelek) meglétére, és természetesen az apostoli tekintélyre is, mely a kánon alapját képezte. Az is biztos azonban, hogy a második század első felében nem...

bővebben

Golgotás lenne Kálvin, ha ma Magyarországon élne?

2011. február 23. | , , | 18 Hozzászólások

A Golgota gyülekezetek egyik vonzereje, hogy a tanítók könyvről könyvre, versről versre magyarázzák a Bibliát. Nem ők az egyetlenek, akik ezt teszik, de Magyarországon szinte a brand jelük lett ez a gyakorlat. Szerintem ebben a dologban helyesen járnak el. Aki valamelyest jártas az egyház történetében, tudja, hogy azt, amit Chuck Smith példáját követve a golgotások csinálnak, lectio continua néven ismerik lassan kétezer éve, és a korai egyházatyáktól a reformátorokon és a puritánokon át a modern evangéliumi homiletika nagyjaiig (Martyn-Lloyd-Jones, John Stott, Haddon Robinson, Bryan Chapell)...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK