Ha valaki megkérdezne arról, hogy kik azok a nem teológus gondolkodók, akik alapvetően formálták a gondolkodásomat, Polányi Mihály (kémikus, tudományfilozófus) lenne az egyik, akit kapásból megemlítenék. Meghatározó élményem a Personal Knowledge: Toward a Post-Critical Philosophy és a The Tacit Dimension c. könyvei, valamint „Life’s Irreducible Structures” c. esszéje. Polányi rengeteg dolgot segített megértenem a tudománnyal és az episztemológiával kapcsolatban, amit kis túlzással napi szinten alkalmazok a teológiai gondolkodásomban. Ezekről egyszer majd részletesen is szeretnék írni. Van...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Divinity
A Szentírás Isten igéje (33)
Lassan közeledünk a szub-apostoli korhoz (az apostoli kort közvetlenül követő időszakhoz), és ezzel a sorozat végéhez is, de előtte nézzük még meg Antiókhiai Theophilosz, az antiókhiai gyülekezet hatodik püspökének gondolatait a Szentírásról. Szent Theophilosztól egy háromkötetes könyv maradt fenn, melyet Kr. u. 182 körül írt egy Autolükhosz nevű pogány embernek, aki gúnyolta a keresztényeket láthatatlan Istenük miatt. Theophilosz egyik legfontosabb apologetika eszköze a bibliai teremtéstörténet, melyet a pogányok mitológiai gondolkodásával állít szembe. Theophilosz hiszi, hogy ez a történet...
Igazságigény és igazságérték
A Biblia kapcsán sok felesleges vitától és kételytől őrizhet meg bennünket, ha különbséget teszünk egy szöveg igazságigénye és igazságértéke között. A megkülönböztetés Meir Sternbergtől származik, több általam ismert teológus legalábbis egymástól függetlenül neki tulajdonítja. The Poetics of Biblical Narrative (Indiana University Press, 1985) c. könyvében Sternberg kézenfekvő, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott szempontra hívja fel a figyelmet. A történetírás nem válik fikcióvá attól, ha vannak benne történeti tévedések, ahogy a fikció sem lesz történetírás attól, hogy vannak benne...
A Szentírás Isten igéje (32)
Iréneusz a 2. század talán legfontosabb hitvédője volt, hatása rendkívül jelentős. Gnosztikusokkal vívott harcában folyamatosan a Szentírásra hivatkozik, különösen azt látva, hogy az eretnekek maguk is a Szentírás igéit – azok jelentését kiforgatva – használták saját tanaik alátámasztására. Adversus Haereses c. ötkötetes művében többször az „Így szól a Szentírás” fordulatot használja (pl. I.22.1), Isten szavaként hivatkozva a könyvre, mint annak idején a próféták a kapott kinyilatkoztatásra. Iréneusz számára a Szentírás az „igazság” könyve (I.20.1), mely által a Szentlélek szól hozzánk...
Hogyan viseljük a mindennapi sértéseket?
Magyarországon mindennapos tapasztalat, hogy sértegetnek bennünket. Olyan kultúrában élünk, mely gyakran operál a megszégyenítés eszközével. Sokszor észre se vesszük, mennyire természetes ez. A bántás jöhet a főnöktől, a szomszédtól, a jegyellenőrtől, az utastól, a portástól, a tanártól, a diáktól, a feleségünktől, a férjünktől, az apánktól, anyánktól, testvérünktől, gyerekünktől, vagy akár a legjobb barátunktól is. Mi is megtanultuk ugyanezzel a módszerrel kivédeni a sértéseket. Sőt, néha megelőző csapást mérünk a másikra, hogy lefegyverezzük, mielőtt nekünk támadhatna. Az előző posztban...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK