Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Tényleg rosszabb volt a náci eszme, mint a kommunista?

2021. június 11. | , , | 16 Hozzászólások

A múlt feldolgozásában az egyik letépetlen köröm alá csúszott szálka a náci és a kommunista eszmék megítélése közti különbségtétel, amit jól szemléltet ez az Esterházy Péter-idézet: „Nem véletlen, hogy példáim a fasiszta diktatúrából valók, ez nem a sokat emlegetett kettős mérce, hanem rasszizmusban egyszerűen jobbak a nácik, a nyilasok, gazdagabb a nyelvük, mert ebben gazdagabb az életük, megígérték, hogy kiirtják az emberiség egy részét, és kiirtották az emberiség egy részét, ezzel szemben a kommunisták megígérték, hogy mindenki egyenlő lesz, és kiirtották az emberiség egy részét.” (Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből, 22-23) Frappáns megállapítás, szinte megvilágosító erővel hat az olvasóra, de vajon igaz is?

bővebben

A „felvilágosodás koráról” szóló narratíva egy mítosz?

2021. május 21. | , , , | 7 Hozzászólások

Daniel von Wachter filozófus, a liechtensteini International Academy of Philosophy professzora nem kevesebbet állít, mint hogy a felvilágosodás koráról szóló standard történet valójában egy mítosz, amely annak ellenére tapadt meg a köztudatban, hogy a tények egyértelműen ellentmondanak neki. A közismert narratíva szerint a tizennyolcadik század (kb. 1680-1800) volt az „Ész korszaka”, amikor az értelem fénye betört a tudatlanság sötétségébe, és az egyház ellenállását legyőzve az ész, a tudomány és a szabadság vette át a hagyományok helyét. Ezt a történetet olvassuk tankönyvekben, ezt propagálja a BBC, ezt veszi ma készpénznek a legtöbb átlagosan tájékozott ember.

bővebben

Túl a renden?

2021. április 16. | , , | 2 Hozzászólások

A Különvélemény 16. epizódjában megint visszatértünk Jordan B. Petersonhoz, akiről már három alkalommal beszélgettünk a podcastünkben. Az apropót most az adta, hogy kijött Peterson új könyve, a Túl a renden: újabb 12 szabály az élethez. Mindketten elolvastuk a könyvet, és közben azt is fél szemmel követtük, hogy a kanadai pszichológus hogyan lábadozik másfél éve tartó súlyos betegségéből. Meghallgattunk néhány mostanában felvett beszélgetést is, amelyben a keresztény hithez való viszonyáról minden eddiginél őszintébben beszél. Ezekre is kitérünk ebben az epizódban. Kiválasztottunk a könyvből három szabályt, amelyekről külön is szó lesz, néhány kifejezetten izgalmas gondolattal. Szerintem érdekes lett a beszélgetés, fogadjátok szeretettel!

bővebben

Pszichopolitika?

2021. április 1. | , , | 0 Hozzászólások

A Különvélemény 15. epizódjában Somody Imrével ismét Byung-Chul Han egyik könyvéről beszélgetünk. A koreai filozófus Pszichopolitika c. kötete a hatalomgyakorlás új módozatairól szól, amelyek lényege, hogy immár nem a kard megfélemlítése képezi a hatalom lényegét, nem is a test mint eszköz birtoklása, hanem a lélek manipulálása, a Big Data mátrixai, amelyek úgy tesznek bennünket alattvalókká, hogy észre sem vesszük. Most is kritikusan, a saját kérdéseinkkel (és válaszainkkal) közelítünk egy meghatározó gondolkodó gondolataihoz. Bennem most több volt az ellenvetés, mint az előző könyve kapcsán. Szerintem Han marxista hatalomfelfogással és egzisztencialista szabadságfelfogással dolgozik, Imre szerint nem. De együtt igyekszünk ebben most is Krisztusra mutatni.

bővebben

Roger Scruton: A szépről

2021. március 19. | , , | 3 Hozzászólások

A Különvélemény 14. epizódjában Roger Scruton A szépről c. könyvét beszéljük át. A szép kérdése sokkal messzebb mutat, mint a szépítélet, vagy az, hogy szép környezetben élünk-e. Messzebb mutat a természeti és az emberi szépségnél is, sőt, magánál a művészetnél is. A szép kérdése azt veti fel, hogy vajon metafizikai értelemben otthon vagyunk-e a világban, van-e eredendő rend és odaillés, van-e jelentés és értelem, van-e transzcendens valóság, amely után a szép élménye vágyat ébreszt bennünk, vagy éppen egzisztenciális félelmet, amely menekülésre késztet. A szép problematikája vezet el a megszentségtelenítés modern törekvéséhez is, ahhoz a meglepő fordulathoz, hogy „a művészet fölvette a szép fáklyáját, vitte egy darabig, majd beledobta Párizs piszoárjaiba” (109). Mi igyekszünk most is fölfelé mutatni.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK