Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Puzsér a genderizmusról

2017. március 9. | , | 30 Hozzászólások

Puzsér Róbert Politikai korrektség és genderizmus c. február 23-i cikkében lényegében megírta azt, amit a genderelmélet(ek) magyarországi terjedéséről én is a szívem mélyén gondolok, de nem akartam volna ennyire sarkosan megfogalmazni. Ugyanaznap olvastam, amikor az Index cikkét is, amelyben a hírportál védelmébe vette az ELTÉ-n most induló új szakot, amely a „társadalmi nemek" kérdését fogja kutatni és oktatni. Nem gondolom, hogy egydimenziós ez a kérdés (ebben igaza van az indexes cikknek), de izgalmas volt olyan embertől olvasni egy a progresszív mainstream állásponttól markánsan...

bővebben

Áldozatok az identitáspolitika oltárán

2017. március 5. | , , | 32 Hozzászólások

Mi a gond a most következő felsorolással: nők, feketék, latinók, zsidók, cigányok, melegek? Az elfogadott narratíva szerint olyan kisebbségekről (nők esetében többségről) van szó, amelyeket az elmúlt évszázadok során igazságtalanságok értek a többségi (vagy domináns) társadalom részéről. Ezek a kisebbségek jogfosztottak voltak, de a különböző felszabadítási és polgárjogi mozgalmak fokozatosan felszámolták vagy éppen most számolják fel az elnyomás jogi struktúráit. Obama elnökké választása annak idején azt jelezte, hogy Amerikában a feketék hosszú utat tettek meg a rabszolgaságtól a...

bővebben

Mindenki

2017. február 27. | , | 34 Hozzászólások

Magyarként büszke voltam Kertész Imre Nobel-díjára és Nemes-Jeles László Oscarjára. Alapvetőn tetszett a Sorstalanság regény és kifejezetten lenyűgözött a Saul fia film. Mindkettő érzékenyebbé tett a zsidóság tragédiájára. De most végre olyan magyar siker is született, ami nem a holokausztról szól! Megmondom őszintén, ezzel együtt – és a Moonlight párhuzamos győzelme miatt – kicsit szorongva kezdtem nézni az Oscar-díjas magyar kisjátékfilmet, a Mindenkit, vajon milyen progresszív narratívát fog tolni, milyen hagyományos érték ellen fog lázadni, milyen devianciára akar nyitottá tenni engem....

bővebben

Józanul az özönvízről (5)

2017. február 26. | , , , | 12 Hozzászólások

Elvben lehetségesnek tartom, hogy a bibliai özönvíz történet műfaja megegyezzen a mezopotámiai eposzok műfajával. Miért ne használhatott volna a bibliai szerző egy ilyen műfajt, ha a valóságról akart beszélni? Azzal sincs eleve problémám, hogy a Bibliában olyan történetek legyenek, amelyeknek semmilyen történeti referencialitása nincs, hanem „csak” morális és egzisztenciális üzenete. Jézus példázatainak a többsége ilyen történet. A magvető nem egy konkrét magvető. A hamis sáfár nem egy konkrét sáfár. A tékozló fiú bárki lehetett. Az irgalmas samaritánus példázata nyilvánvalóan kitalált...

bővebben

Józanul az özönvízről (4)

2017. február 24. | , , | 47 Hozzászólások

Mítosz-e a bibliai özönvíz? Azzal a felvetéssel indítottam ezt a rövid sorozatot, hogy szerintem három út áll előttünk, amikor az özönvíz és Noé bárkája történetiségét vizsgáljuk: 1) nem szükséges a történeti és műfaji vizsgálat, az elbeszélést szó szerint úgy kell elfogadni, ahogy az oda le van írva (ez a fundamentalista megközelítés); 2) a bibliai elbeszélésnek nincs történeti igénye, ezért annak morális vagy egzisztenciális üzenete a fontos (ez a mitologikus megközelítés); 3) a történet igaz, mert a Bibliában van, de körültekintően kell megvizsgálnunk, hogy mit mond a szöveg, és jó, ha...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK