Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

JVG (1) – Schweitzerstrasse és Wredebahn

2015. május 8. | , , , | 2 Hozzászólások

N. T. Wright Jesus and the Victory of God (Fortress Press, 1996) c. monumentális kötetéről írok éppen egy rövid tanulmányt. A dolgozatot nem erre a blogra szánom, viszont menetközben annyi érdekes és hasznos gondolatot hagynék az út szélén, hogy úgy döntöttem, elindítok egy sorozatot, melyben ezek közül a gondolatok közül emelek fel néhányat, hátha más is érdekesnek találja őket. A sorozat elsősorban teológusoknak szól, akik nagy vonalakban ismerik a történeti Jézus-kutatás kérdéseit, így értik a Wright által folytatott párbeszéd indokait és tétjét is. Erre előre figyelmeztetek, mert...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (5)

2015. május 4. | , , , | 3 Hozzászólások

Az ismeretelméleti vonatkozású bibliai igék sorát egy Jézustól származó gondolattal folytatom. Azt hiszem, kétezer éve nincs nagyobb jelentőségű kérdés az emberi kultúrában, mint az, hogy mit kezdjünk a názáreti Jézus tanításaival. Vajon csak egy ember tanításáról van szó? Vagy több annál? Maga Isten szól hozzánk általa? A most következő mondat a kérdés eldöntését befolyásoló tényezőre világít rá. Jézus azt mondta zsidó hallgatóságának: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől...

bővebben

Meztelenség a színpadon

2015. május 1. | , , | 136 Hozzászólások

Vasárnap este a sepsiszentgyörgyi társulat vendégelőadásában megnéztük Moliére A fösvény c. darabját. Bár a Vidnyánszky-féle Nemzeti Színházban jártunk, amelyről az embernek hamarabb jut eszébe a nyárspolgár, mint a maszturbálás szó, nem sikerült megúsznunk a színpadi meztelenség – konkrétan egy fenék és egy rosszul takart pénisz – látványát. A színdarab végén Harpagon anyaszült meztelenül markolgatta kincses ládikáját, odaadva érte méltósága maradék cafatjait is. Az előadás után családi körben beszélgettünk arról, hogy indokolt volt-e ez vagy inkább öncélú, és arra hajlottunk, hogy a...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (4)

2015. április 28. | , , , | 1 Hozzászólás

Olyan igével folytatom a sort, melynek első ránézésre nem sok köze van az episztemológiához, ráadásul nem is explicit tanítás, hanem egy nagyobb történet parányi epizódja. Ebben a parányi epizódban azonban az egyik legfontosabb ismeretelméleti motívumot látjuk, mely a tapasztalatainkban megjelenik: a csalódás episztemológiai jelentőségét. Az ige egy ismert történet része. Amikor József testvérei hazamentek Egyiptomból apjukhoz, Jákóbhoz, megmondták neki, hogy József még él, és egész Egyiptom fölött uralkodik. Ekkor olvassuk a paradigmatikus mondatot: „De Jákób szíve hideg maradt, nem hitt...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (3)

2015. április 24. | , , , | 0 Hozzászólások

A következő ige, melyre a figyelmet szeretném irányítani, egy szintén ismert szakasz a 2. Thesszalonikai levélből. A mondatokat az antikrisztussal kapcsolatban szokták idézni (akárki is ő), de én most nem eszkatológiai, hanem episztemológiai jelentőségüket szeretném kiemelni: „Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság (ψεύδους) minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával (ἀπάτῃ) azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés (πλάνης)...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK