Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Inkább (ne) így

Kerényi Imre két héttel ezelőtti „buzizós” mondata jó nagy port kavart a magyar közéletben, és ennek elsősorban azok örülhetnek, akik az LMBT kultúrkampf ügyét szeretnék végre előrébb tolni ezen a visszasztyeppésedő magyar ugaron. Kerényi valószínűleg nem érzékelte, hogy az euroatlanti hullámok ma már azonnal partra vetik az olyan megnyilvánulásokat, mint az övé, és otromba mondatával éppen azoknak tesz szívességet, akiktől el akar határolódni. Nekik pontosan az olyan mondatok kellenek, amilyen a színigazgatóé volt. Kerényi – mintha Jean Valjean groteszk reinkarnációja lenne – önként odaállt...

bővebben

Mi hír van az első századi Márk-kéziratról?

Biztos mást is izgat, hogy mi van már azzal az első századi Márk-kézirattal (meg a többi hat korai másolattal), amit tavaly év elején harangozott be Dan Wallace Bart Ehrmannal vívott vitája második felében. Wallace akkor arra figyelmeztetett, hogy 2013. február előtt ne számítsunk hivatalos publikációra, mert a kéziratok tesztelésének és publikációra való előkészítésének végig kell mennie a szokásos szakmai lépcsőfokokon, és ez időbe telik. Ez az óvatosság számomra megnyugtató, de február már régen elmúlt, és a kéziratról azóta semmi hír. Ez viszont nyugtalanító. A Jézus állítólagos...

bővebben

Újjászületés a Férfiasság jelenlétében?

Az emberi kultúrák többsége úgy gondolta, hogy a férfi és női princípiumok megértése a valóság és önmagunk megismerésének egyik kulcsa. Kevesen tudják, de C. S. Lewis írt egy sci-fi trilógiát, melynek első része a Marson játszódik (A csendes bolygó, Harmat, 2007), második része a Vénuszon (Perelandra, Harmat, 2007), a harmadik pedig a Földön (A rettentő erő, Harmat, 2007). A görög-római mitológiában Mars a férfiasság jelképe, Vénusz a nőiességé. Lewis fikciójában Mars és Vénusz isteni ideákként a szerelemnél is magasabb mennyei szférákba vezetnek bennünket: Isten és ember egyesüléséhez, mely...

bővebben

Non habemus papam!

A mai nap ünnep a római katolikus felekezet számára. Felszállt a fehér füst, habemus papam. Megválasztották Itália új primását, Róma püspökét, Isten szolgáinak szolgáját, Vatikánváros Állam uralkodóját, az egyetemes egyház Pontifex Maximusát, a Nyugat pátriárkáját, Jézus Krisztus helytartóját, az Apostolfejedelem utódát. Amikor még szokás volt, hogy megkoronázzák az új pápákat, a fejükre tett tiara jelképezte földi hatalmukat: „Accipe tiaram tribus coronis ornatam, et scias te esse patrem principum et regum, rectorem orbis in terra vicarium Salvatoris nostri Jesu Christi, cui est honor et...

bővebben

Rex Lex

Igazság és jog a hatalom támasza. Ebben a mondatban foglalható össze a Szentírás legfontosabb politikai krédója. Az igazság és jog elvét talán egyetlen keresztény gondolkodó sem fogalmazta meg tisztábban, mint a skót presbiteriánus Samuel Rutherford. Lex Rex című művében a 17. századi Anglia (és Skócia) politikai dilemmáira igyekezett bibliai válaszokat adni. A könyv címe pontosan összefoglalja Rutherford tézisét: az uralkodó is alá van vetve a törvénynek. Nem a Rex Lex (a király a törvény) állapot felel meg Isten akaratának, hanem az, amikor maga a törvény a valódi király (Lex Rex). A bölcs...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK