Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Ószövetség: a 3000 éves Netflix – Hamar Dávid vendégposztja

A Szabados Ádám és Sytka (Sitku Tibor) között folyó vita az elmúlt napok érdekes eszmecseréje volt. Azóta is azon gondolkodom, hogy hol a helye a pszichológiának egy lelkész szolgálatában. Van azonban egy gondolat, amivel magam is vitába szállnék. Olyan emberként írok, aki maga is részesült terápiás segítségben, vagyis megtapasztalta a pszichológiai tudásban rejlő erőt. Az Ószövetség viszont a szívem csücske, és ezzel a könyvvel kapcsolatban véleményem szerint óvatlan túlzásokba esett Sytka az egyik cikkében.

bővebben

A Biblia nagyobb világosságot gyújt – viszontválasz Sitku Tibornak

Nem akarok hosszú pingpongozásba kezdeni, de egy viszontválasszal a magam részéről még élni szeretnék. Mindenekelőtt hadd jegyezzem meg, hogy megszólítottként reagáltam Sitku Tibor (Sytka) cikkére, tehát nem én dobtam fel neki egy labdát, csupán visszadobtam azt a labdát, ami tőle hullott az ölembe. Eddig az történt, hogy egy cikkemben azt állítottam, hogy A, mire Sytka írt egy blogbejegyzést, hogy Szabados Ádám szerint B, pedig a helyes a C, mire én írtam egy választ, amiben elmondtam, hogy C szerintem hibás, én pedig egyébként A-t mondtam, nem B-t. Nem tudom, hogy Sytka megértette-e a válaszomból, hol ment félre a cikkemre adott bírálata, mert a válaszában most úgy érvel tovább C (sőt, mintha inkább D) mellett, hogy egy szó nem esik már A-ról és B-ről. Ez így olyan, mintha folyton azért késnék le a közös kávézásról, amire meghívott, mert mindig módosul a helyszín, amit megbeszéltünk. A mozgó céltábla hasonlatát most azért nem használom, mert eszemben sem volt lőni.

bővebben

Az egyik elmélet, a másik gyakorlat? – Válasz Sitku Tibornak

Ma reggel rám írtak, hogy láttam-e Sitku Tibor (Sytka) blogbejegyzését, amelyben a külső és belső világosságról szóló cikkemre reagált. Bevallom, hosszabb ideje nem olvastam őt, és bár tudom, hogy időnként vitába száll a cikkeimmel, nem tartom szükségesnek, hogy minden bírálatra reagáljak, hiszen egy ponton túl világossá válnak a különbségek. Sytkával biztos, hogy sok dologban egyetértünk, de láthatóan nem azonosak az alapjaink. Most viszont nem ő az egyetlen, aki félreértette a cikkem mondanivalóját, ezért nyilván engem is terhel felelősség, a tisztázásé mindenképpen – bár azt gondolom, hogy egy előítéletmentesebb, az első zsigeri érzéseken túllépő második olvasat Sytkának is segített volna a gondolatmenetem megértésében.

bővebben

Afgán tükör

A tálibok viharos győzelmével húsz év véres-verejtékes befektetése ment egyik pillanatról a másikra a kukába. Sokkoló az amerikai vezetés látványos csődje, a kapkodás, a pánik, a saigoni pillanatok hatványozott ismétlődése. Sokkoló, hogy tízezrével rekedtek amerikaiak (!) ellenséges vonalak mögött, és jelenleg a tálibok jókedvén múlik, hogy eljutnak-e a kabuli repülőtérre, ahonnan kimenthetik őket. Sokkoló 2001. után éppen húsz évvel megint embereket látni, ahogy az égből potyognak. De talán még sokkolóbb, hogy a tálibok gyakorlatilag ellenállás nélkül vették át a hatalmat egész Afganisztán felett. A legtöbb várost egyetlen golyólövés nélkül vették be, hiába néztek szembe többszörös túlerővel. Akik arra számítottak, hogy az amerikaiak által felkészített afgán kormányhadsereg – meg a szabadságát féltő afgán nép – legalább egy ideig feltartóztatják a tálib hadműveleteket, keservesen csalódtak. Nem kell Afganisztán-szakértőnek lenni ahhoz, hogy ennek az egyik tanulságát viszonylag könnyen felismerjük. Az afgánok zsold nélkül egyszerűen nem akartak az amerikaiak világáért harcolni.

bővebben

A zsarnok és a mostoha

Jordan Peterson szerint az ősi mitológiákra feltétlenül érdemes odafigyelni, mert az emberiség finomra őrölt tapasztalatait gyúrják évezredeken át letisztult, bölcsességet hordozó formákba. Ezzel a megállapítással valószínűleg a két mítoszkedvelő oxfordi jóbarát, C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien is messzemenőkig egyetértenének. Talán még azzal is, hogy a mítoszok közül a bibliai történetek a leginkább figyelemre méltók, bár Lewis a bibliai történeteket műfaji szempontból gyengébbnek tartotta az északi mítoszoknál, talán épp azért, mert a bibliai „mítoszok” ténylegesen megtörténtek, és a valóság kevésbé stilizált, mint a sokáig csiszolt egyetemes történetek. Az viszont tény, hogy a mítoszok számos ősi megfigyelést őriznek az emberi együttélésről, ezért mi is sokat tanulhatunk a mítoszokból. Az egyik ilyen tanulság a zsarnokkal és a mostohával kapcsolatos.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK