Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Legjobb olvasmányaim 2020-ban

A korábbi évekhez hasonlóan most is összeszedtem egy válogatást azokból a könyvekből, amelyek idén a legfontosabbak voltak számomra.

Teológia

1) A Biblia ihletettsége és tekintélye (B. B. Warfield). A princetoni teológus könyve az egyik (ha nem a) legalaposabb tanulmánykötet a Biblia önmagáról adott bizonyságtételéről, amellyel teológusként eddig találkoztam. Csak a θεόπνευστος (Istentől lehelt) görög szóról annyira alapos (ötven oldalas!) és meggyőző filológiai tanulmányt tartalmaz, hogy a tekintélyes Bauer-Danker-Arndt-Gingrich féle ógörög lexikon egyetlen hivatkozásként említi a szócikkében. Megkerülhetetlen könyv a témában.

bővebben

Tűz és Lélek

A próféta még mindig reszketett,
de ujja mint régi mesék szent fája
lassan a magasba emelkedett,
vagy mint kard, mit hős von ki csatában,
hogy a lemenő napot is átdöfje,
a pengét az alkonyatba mártva,
s a meredt ujj szavak nélkül nyögte:
„Istenem! Nincsen nálam nagyobb árva!”
(Pedig egykor volt tizenkét ökre,

bővebben

A szent és a szent

Nyáron és kora ősszel sokat gondolkodtam a szent jelenségéről a vallásokban. Egymás után négy vallástudományi könyvet olvastam el, és az élmény kapcsán megfogalmazódott bennem, mitől lesz jó az egyik vallástudományi könyv, és mitől nem lesz jó (vagy igazán jó) a másik. A négy könyv a tematikai hasonlósága ellenére eltérő utakat vázol fel a vallások megismeréséhez, azonban nem mindegyik utat tartom ugyanolyan érvényesnek. Számos oka lehet annak, hogy egy vallástudományi könyv jó-e vagy rossz, de egy szempontot mindenképpen figyelembe kell vennünk, amelynek nincs feltétlenül köze ahhoz, hogy az adott könyv sikeres volt-e vagy sem, hatást gyakorolt-e a kortársakra vagy feledésbe merült-e, van-e gondolati mélysége vagy nincsen. Ez a szempont az, hogy a szerző képes-e különbséget tenni szent és szent között, amennyiben a különbség a vallások szerint is vélhetően létezik. E tekintetben a négy szerzőből kettő is elvérzett.

bővebben

Mr. Crane: gratulálok a könyvéhez!

Szeptember 14-én ezt írtam facebook bejegyzésként: „Olyat fogok most tenni, amit eddig még soha: egy ateista filozófus könyvét ajánlom, amely a hitről szól! Tim Crane A hit jelentése (Európa, 2019) c. könyve nem csak közérthető, de barátságos, valódi értésre törekvő, korrekt könyv is. Crane világnézeti kiindulópontja homlokegyenest ellentéte az enyémnek, a vallásos indítékkal kapcsolatos gondolatmenetét számos fontos szemponttal egészíteném ki, amely nélkül a keresztény tapasztalat szerintem megérthetetlen, ennek ellenére a könyv tartalmával szinte maradéktalanul egyetértek. Ha más ateisták is ilyen becsületesen közelítenének a keresztény hithez, és mi, keresztények is ennyire korrekten viszonyulnánk más világnézetekhez (amely – ahogy Crane kifejti – nem jelent sem egyetértést, sem feltétlen tiszteletet), akkor sok felesleges kört megspórolhatnánk a vitákban, és jelentősen könnyebb lenne az együttélés. A Magyarországon élő brit filozófus fontos könyvet írt, és csak remélni tudom, hogy a keresztény hit megértésében nem ért még az út végére. De ha számára ez lenne is a végállomás, A hit jelentése sokaknak lehet egy új út kezdete. Mr. Crane: gratulálok a könyvéhez!”

bővebben

Olvasható az Evangéliumi Fókusz új lapszáma!

Megjelent az Evangéliumi Fókusz – Teológia és Társadalom folyóirat 3. évfolyamának őszi száma (a tavaszi a pandémia miatt kimaradt)! Az Evangéliumi Fókusz lektorált folyóirat, amely azzal a reménységgel és céllal indult, hogy hozzájáruljon a magyarországi evangéliumi teológiai gondolkodás erősödéséhez, és lehetőséget adjon evangéliumi szemléletű kutatóknak, hogy teológiával és/vagy társadalomtudománnyal kapcsolatos kutatásukat publikálhassák. A mostani számban az eddigiekhez hasonlóan érdekes és színvonalas cikkek jelentek meg. Külön öröm számomra Baji Péter Az apostolok hagyománya c. könyvemről írt recenziója.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK