Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Genetikailag meghatározott a homoszexuális hajlam?

A 20. század utolsó évtizedében fontos tudományos projektté vált, hogy megvizsgálják, vajon a homoszexuális hajlam genetikailag meghatározott-e. Az egyik lehetséges kutatási irány az volt, hogy megtalálják a homoszexuális hajlam kialakulásáért felelős „gént”. Időnként felröppentek hírek ennek a bizonyos „génnek” a megtalálásáról, ezek nagy utat is jártak be a médiában, a tudósok többsége azonban ma már elveti, hogy egyetlen gén felelős lenne az orientáció kialakulásáért. A homoszexualitás genetikai meghatározottságának igazolására (vagy cáfolására) az ígéretesebb tudományos utat az...

bővebben

Becsípődve

Nem tudom, hányan olvassák az Amerikai Népszavát (én nem), de hadd osszak meg egy részletet az online újság friss cikkéből, ami hozzám tegnap jutott el. Íme: „Néhány éve elkövettem azt a hibát, hogy leálltam vitatkozni a Szabados Ádám-féle blogban, ahol Szabados azt állította, hogy egy lelkészt börtönre ítéltek azért, mert kiállt a Biblia igazsága mellett, és bűnnek merte nevezni a homoszexualitást. Előre mondtam, látatlanban, hogy hazugság lesz ez. Utánajártam, kiderült, hogy az állításból egy szó sem igaz, nem ítélték el a lelkészt, pedig el kellett volna. Nem a Biblia miatt volt...

bővebben

A holland ügyészség vizsgálja, hogy a Nashville-i Nyilatkozat sérti-e a holland törvényeket

Friss fejlemény, hogy a holland ügyészség vizsgálatot indított, hogy a házasságról és szexualitásról szóló 2017-es Nashville-i Nyilatkozat (Nashville Statement) beleütközik-e a holland törvényekbe és akik aláírják, törvényszegést követnek-e el. A Nashville-i Nyilatkozat (amelyről itt és itt írtam, és amelyet magam is aláírtam) a kereszténység hagyományos, kétezer éves tanítását foglalja össze, olyan állításokat és tagadásokat fogalmaz meg a házassággal és a szexualitással kapcsolatban, amelyekkel egészen a közelmúltig minden keresztény felekezet egyetértett volna. (Ha valaki nem hiszi,...

bővebben

Jó cél a mindenség megértése, de kinyilatkoztatás nélkül nem tudunk tájékozódni

Az előző posztomból úgy tűnhet, mintha arra bíztatnék mindenkit, hogy hagyja abba a mindenség megértésére irányuló törekvéseit, válasszon magának valami apró részterületet és foglalkozzon azzal, meg a saját jelentéktelen kis életével. Semmi sem áll távolabb tőlem ennél! Őszintén szólva nem tudok méltóbb témát elképzelni, mint hogy megpróbáljuk megérteni az egészet. Kifejezetten vonzanak a Theory of Everything típusú gondolatmenetek. A filozófiát mindig érdekesebbnek tartottam a szaktudományoknál, a metafizikát a fizikánál, a teológiát pedig a vallástudománynál, mert az egészre és az egész...

bővebben

A nyitottság túlígéri magát, mert túl kicsik vagyunk hozzá

Az előző posztban a nyitottság elvárt erényéről, bölcsességéről és ostobaságáról írtam, de az egyik kedves kommentelő hozzászólása ráébresztett arra, hogy a cikket nem fejeztem be. A nyitottságról mint világkép-formáló alapállásról nem lehet úgy beszélni, hogy ne említsük meg a nyitottság korlátozottságát és ebből fakadó illúzióját is, vagyis azt, hogy a nyitottság túlígéri magát. Az az ember, aki a világképét a valóságra való nyitottságából építi, folyamatosan táguló ismereteiből és bővülő empirikus tapasztalataiból meríti, nem számol azzal, hogy a valósággal való kapcsolata még annál is...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK