Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Társadalom

Ironikus, humoros vagy gunyoros?

Szomorú aktualitást kölcsönöz Søren Kierkegaard esztétikájának a szólás- és viccelődési szabadság körül kialakult heves vita, ami két hete gyakorlatilag a csapból is folyik. A vitához kapcsolódva az irónia és a humor közötti különbségen keresztül egy nehezen megfogható, de annál inkább átélt hibára szeretnék rámutatni. Természetesen keresztény szemszögből. Ahogy erről máskor is írtam, az irónia és a humor Kierkegaard filozófiájában két egymástól megkülönböztetendő határjelenség. Az irónia a végességgel, a humor a vétkességgel kapcsolatos. Nagyon fontos, hogy mikor melyiket alkalmazzuk,...

bővebben

A macska és a bárány

Régóta nyugtalanít egy társadalmi jelenség, ami a teológiába is befurakodik. Ott van a világom kellős közepén, de csak ügyetlenül kerülgetem, mint kamasz fiú a házat, ahol a lány lakik, akinek nem mer szerelmet vallani. Vagy inkább olyan ez a dolog, mint egy felborzolt szőrű macska: megsimogatnám, de félek, belém mélyeszti a körmeit, vagy a szemembe kap. Igazából a mindent elárasztó je suis Charlie hitvallás miatt döntöttem úgy, hogy megpróbálom szavakba önteni. A „sárlizás” a jéghegy csúcsa, a társadalmi tudattalanban hömpölygő érzetek láthatóvá válása; amiről írni akarok, az a mélyben...

bővebben

Charlie lennék?

Most, hogy megtalálták és példásan megbüntették a kalasnyikovos urakat, ki merem mondani, hogy bár együtt érzek a meggyilkolt újságírók, rendőrök és túszok hozzátartozóival, valamint fontosnak tartom a vélemény szabadságát, és tragikusnak, ami Párizsban történt (azt is, amilyen árnyékot ez Európára vet), de ha válaszolnom kell a címben feltett kérdésre, akkor az a válaszom, hogy nem, azt hiszem, nem vagyok Charlie. Most hosszasan fejtegetnem kellene, hogy milyen iszonyatosan megvetem és elítélem azt, ami történt, megdöbbent és letaglóz (és ez így is van, két napja lerágom a körmömet, hogy...

bővebben

Újra szabad lesz a vasárnap?

Amikor én még gyermek voltam, vasárnap minden bolt zárva volt. És ez egyáltalán nem volt baj. Nem csak azért nem volt baj, mert egyébként is kevés dolgot lehetett kapni, azt meg úgyis mindenki megvette hétfőtől szombatig, amit meg nem vehettünk meg akármikor (mint a banán, az autó, vagy ami éppen hiánycikk volt), azt eszünkbe sem jutott volna vasárnap keresni. A vasárnapi zárva tartás egyszerűen nem volt gond. Most ünnepnapok előtt vásárolunk két napra, akkor minden szombaton ezt tettük. Megoldható. Ha mégis kellett egy kis cukor, tej vagy élesztő, kértünk a szomszédtól, hétfőn meg...

bővebben

Ázsiai zsákutca

Huszonöt éve ott álltam a Hősök terén, amikor egy fiatalember a sunyi csendet megtörve kimondta, amit akkor még nem volt szokás kimondani: az orosz csapatok megszállók, az 1956-os forradalmat eltipró kommunisták pedig gyilkosok. Tizenhat éves fejjel lelkesített ez az egyenes beszéd, és a szívembe zártam a fiatalembert, aki ilyen bátran, nyíltan, szívből néven nevezte a néven nevezendőket. Tőle hallottam először az „ázsiai zsákutca” kifejezést is. „A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítenek bennünket abba az...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK