Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Tudomány

Juliska néni és a „rések istene”

Vitákban gyakran nekünk szegezik, hogy az Isten, akiben hiszünk, valójában a „rések istene”, vagyis pusztán egy tudatlanságon alapuló magyarázat a tudomány által még nem megmagyarázott jelenségekre. Ezt az a tapasztalat teszi valamelyest hihetővé, hogy az elmúlt évszázadokban a tudomány valóban természetes magyarázatot adott számos korábban természetfelettinek tartott jelenségre. A rések pedig egyre szűkültek, egyre kisebb helyre szorítva a „rések istenét”, vagyis a természetfelettire hivatkozó magyarázatokat, amelyek láthatóan a tudatlanságból fakadtak. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a tudomány rései nemsokára annyira vékonyra záródnak, hogy még egy hajszál sem fér be többé közéjük, de a természetfeletti magyarázatok biztosan nem. Tegyük fel, hogy a tudomány valóban csak bezár réseket, és nem nyit újakat (a helyzet ennek pont a fordítottja), és hagyjuk egy pillanatra figyelmen kívül azt, hogy a keresztény teológia soha nem a „rések istenét” tanította, hanem a Mindenhatót, aki a másodlagos okokon keresztül is cselekszik. Vajon ebben az esetben végleg zárójelbe tehetnénk az istenhit kérdését? Hadd válaszoljak egy hétköznapi példával.

bővebben

Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém”

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megválasztott Freund Tamás (nemzetközi hírű és számos rangos tudományos elismerésben részesített neurobiológus, agykutató) egy 2014-es interjúban nyíltan beszélt arról a meggyőződéséről, hogy az agy – amelyet szerinte az evolúció hozott létre – „nem képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.” „Inkább azt tudom elképzelni” – tette hozzá –, „hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi...

bővebben

Három beszélgetés

Júniusban – miközben a blog újjáépítése zajlott – három beszélgetésben is részt vettem, amelyekről a facebook oldalon hírt adtam, de szeretnék most itt is a figyelmetekbe ajánlani.

Az egyik a Klasszik Reggeli rádióműsorban készült, Horváth Gergellyel beszélgettünk J. K. Rowling megszólalásáról a transzneműség témájában. Itt tudjátok visszahallgatni.

bővebben

Miért érdemes elolvasni Az apostolok hagyománya c. könyvet?

Az apostolok hagyománya (KRE-L'Harmattan, 2020) c. könyv a kereszténység kezdeteiről szól. Azért írtam, mert szerettem volna jobban érteni, hogy mi történt kétezer éve a Jézusról elnevezett mozgalomban és hogyan maradt fenn ennek a hagyománya. Bár a téziseimet elsősorban a tudományos közösség elé tártam, ezért igyekeztem minden állításomat tényekkel és érvekkel megalapozni (és az érveim megalapozottságát meg is mutatni), a kötet szerintem kifejezetten érdekes lehet olyan olvasóknak is, akik nem járatosak a teológiában vagy az Újszövetség-tudományban, de érdeklődnek a kereszténység kezdetei...

bővebben

A fonémák tánca – teljes sorozat

1. NYELVEKENSZÓLÁS AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN Több mint félmilliárd keresztény van jelenleg a világon, akiknek a hitéletében (közvetve vagy közvetlenül) fontos szerepet játszik a nyelvekenszólás ajándéka. Ennyi hívő tartozik ugyanis a kereszténység legdinamikusabban növekvő ágához, a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz. Ha esetleg túlzónak tartjuk is a számot, vagy nem szimpatizálunk ezzel a mozgalommal, akkor is kimondhatjuk, hogy korunk kereszténységének egyik magyarázatra szoruló jelenségéről van szó. Jogos kérdések merülnek fel a nyelvekenszólással és annak modernkori változatával kapcsolatban....

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK