Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Közösség

Határok vagy középpont?

A keresztények egységét definiálhatjuk úgy is, hogy határt húzunk az igazak köré, és úgy is, hogy megnevezzük a középpontot, mely összeköti mindazokat, akik ahhoz a középponthoz igazodnak. A két módszerrel különböző hatást érünk el. A tizennyolcadik századi evangéliumi ébredések idején mindkét módszert kipróbálták. Az előbbire példa a presbiteriánus Erskine testvérek körül kialakult mozgalom szemlélete, az utóbbira az anglikán-metodista George Whitefield evangélizációs gyakorlata. Az Erskine testvérek és Whitefield egyaránt kálvinisták voltak, de az evangéliumi egységről gyökeresen eltérő...

bővebben

Melyek az evangéliumi egyházfelfogás alapvető építőkövei?

Hogyan épül fel az evangéliumi egyházfelfogás? Mielőtt felsorolnám az alapvető építőköveit, szeretném tisztázni, hogy nem pusztán szabadegyházi ekkleziológiáról beszélek. Az alábbi egyházfelfogást magáénak érezheti minden evangéliumi keresztény, azok is, akik régi és nagy protestáns felekezetekben szolgálnak, mint amilyen a református, az evangélikus vagy az anglikán egyház. Az itt megfogalmazott alapegységekhez ők talán hozzátennének más építőkockákat is (pl. zsinatok, hitvallások, püspökök, felekezeti hagyományok szerepe), de az alapokkal lényegében egyetérthetnek. Azt hiszem, egyet is...

bővebben

Előadás a keresztény egység alapjáról

Ha valakit érdekel, és szívesen meghallgatna, szeptember 29-én a Szabad Szombat programsorozat keretében fogok előadást tartani A keresztyén egység alapja címmel. Hozzám közelálló, számomra kedves téma ez. Az egyháztörvény körüli furcsaságok miatt most különösen is fontosnak tartom az egymás felé kitárt karokat és az egyenes beszédet – elfogadott és elutasított egyházakhoz tartozók körében egyaránt. A program 13h-kor kezdődik a Kelenföldi Missziós Központban (Budapest, Etele út 55.). Örülni fogok minden ismert és ismeretlen arcnak, aki ott lesz. *** Az előadás innen...

bővebben

Parázs a hamu alatt: jogosak Martini bíboros aggodalmai?

Az egyházról vallott teológiai álláspontunk meghatározhatja azt is, hogy miért aggódunk, és miért nem. Hadd mondjak erre egy példát. Ha az egyház számunkra elsősorban Jézus követőinek közösségét jelenti, vagyis embereket, akiket Isten az evangélium által elhívott, elsősorban amiatt fogunk aggódni, hogy ezek az emberek kapnak-e megfelelő tanítást, vannak-e pásztori lelkületű vezetőik, szabadon gyakorolhatják-e a hitüket, szeretik-e egymást, ragaszkodnak-e Jézushoz, stb. Másodlagos kérdés lesz számunkra, hogy pásztorlásuk milyen strukturális keretek között történik. Ha az egyház számunkra...

bővebben

Ravasz László a protestáns kisegyházakról

Ravasz László református püspökként hitt a protestánsok alapvető egységében. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy saját bevallása szerint a metodista John Mott evangélizációs szolgálatán keresztül tért meg, és az is, hogy mély barátságot ápolt az evangélikus Kapi Bélával és családjával. Ravasz László önmagát református teológusnak tartotta, de hozzátette: „tudom, mi bennem a protestáns, és mi bennem a keresztyén, mert a protestantizmus a keresztyénség egyik történeti formája, a kálvinizmus (éppúgy mint a lutheranizmus) pedig minősített protestantizmus.” (Emlékezéseim. Kálvin Kiadó,...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK