Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

A fonémák tánca (3) – Nyelvekenszólás ma

2020. május 8. | , , , , | 7 Hozzászólások

Van-e ma újszövetségi értelemben vett nyelvekenszólás? Sokan válaszolnak erre határozott nemmel. Azok az érvek, amelyek a nyelvekenszólás megszűnéséről szólnak, többnyire vagy a nyelvekenszólás „jelajándék” természetéből indulnak ki (a nyelvekenszólás a hitetlen zsidóknak szóló jel volt a jeruzsálemi templom lerombolása előtt), vagy abból a páli mondatból (1Kor 13,8), hogy a nyelvekenszólás meg fog szűnni, amikor eljön a „tökéletes” (a „tökéletes” eljövetelét ők a bibliai kánon végleges összeállására értik). A két érvben az a közös, hogy a nyelvekenszólás ajándékát mindkettő egy üdvtörténeti...

bővebben

A fonémák tánca (2) – Tagolatlan vágyakozás

2020. május 6. | , , , | 5 Hozzászólások

Ha az újszövetségi nyelvekenszólás nem valamiféle „jelajándék” a hitetlen zsidóknak, és nem is xenolália (létező emberi nyelv beszélésére kapott természetfeletti képesség), akkor hogyan gondolkodjunk erről a jelenségről? A glosszolália természetének megértéséhez hasznos fogódzókat találunk az 1Kor 14-ben, abban a fejezetben, ahol Pál hosszasan foglalkozik a nyelvekenszólás gyülekezeti használatával. A 2. versben például ezt olvassuk: „Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat.” A nyelvekenszólás tehát az imádság...

bővebben

Tévedni teológiai dolog

2020. április 25. | , , | 33 Hozzászólások

A teológia olyan, mint egy test, a teológusok pedig jó esetben olyanok, mint a doktorok, akik ügyelnek a test egészségére. Pál megdicséri a római hívőket, hogy szívükből engedelmeskedtek annak a tanításnak, amelynek követésére adattak (Róm 6,17). Az eredeti szövegben a τύπον διδαχῆς szóösszetétel szerepel, amelyben a τύπος leginkább alakot, sajátos formát jelent. Figyelemre méltó, hogy Pál a keresztény tanítást összefüggő egységnek látja, nem pedig különálló tanok gyűjteményének. Maga a Római levél is, amelyben ez a mondat elhangzik, egy ilyen összefüggő, egységes elbeszélése a keresztény...

bővebben

B’résit bárá – egy következményekkel járó fordítási dilemma

2020. április 23. | , | 25 Hozzászólások

A Biblia első két szava: berésit (בראשית) és bárá (ברא). Magyarul: kezdetben és teremtett. A bibliafordítások elsöprő többsége valahogy így adja vissza a Genezis elejét: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt...” Időnként azonban felmerül annak a lehetősége, hogy az első szóban a héber ב prepozíció és a ראשית főnév talán inkább időhatározói mellékmondatot vezet be, ezért jobb lenne így fordítani: „A menny és a föld teremtésének kezdetén a föld kietlen és puszta volt...” Ha a בראשית szót birtokos szerkezet részeként értjük, a Biblia első szava...

bővebben

Halál, istenképűség, emberiség(ek) és kozmológia: gondolatok Nagy Gergely felvetéseihez

2020. április 18. | , , | 94 Hozzászólások

(Az alábbi cikkem az Evangelikál Csoport honlapján jelent meg.) Néhány gondolat erejéig szeretnék hozzászólni ahhoz a teológiai vitához, amely Nagy Gergely Ádám elsőségével kapcsolatos felvetései körül bontakozott ki az Evangelikál Csoport honlapján. (Aki a vitát követi, ismeri már ezeket, úgyhogy eltekintek a részletezésüktől.) Gergőt tisztelem az apologetikai munkájáért, hálás vagyok a bátorságáért és a kreativitásáért, amit az evangélium szolgálatába állít. Az Ádám elsőségét megkérdőjelező felvetéseit is ennek a fényében látom. Gergő érdeme, hogy nyitottan vizsgálja a bibliai szöveget és...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK