Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Isten szenvedélymentes? (2)

Isten impassibilitása a görög apatheia szó fordítása, mindkettő arra utal, hogy Istenben nincs passio vagy pathosz, azaz szenvedély vagy szenvedés. A sztoikusok szerint a bölcs ember apathes, azaz szenvtelen, a tökéletes Isten sem lehet másmilyen. Philón tagadta, hogy Isten alá volna vetve az emberi lélekre jellemző szenvedélyeknek, szerinte minden erre utaló bibliai kifejezés antropomorfizmus, képies beszéd. De vajon megáll-e ez az elképzelés az isteni önkinyilatkoztatás fényében? Lehet-e azt mondani, különösen a bibliai történetek intenzív isteni megnyilvánulásait látva, hogy a Biblia...

bővebben

Isten szenvedélymentes? (1)

Ha az ember felüt egy hagyományos dogmatika tankönyvet, nem kell sokáig lapozgatnia benne, hogy eljusson Isten attribútumaiig, azon belül pedig Isten szenvedélymentességének – latin szóval Isten impassibilitásának – tanáig. A kifejezésben könnyen észrevehetjük a passió és a passzív szavakat. A tan valamilyen formában azt a korai keresztény meggyőződést foglalja össze, hogy Isten nem lehet egy cselekvés elszenvedője. Isten nem tud szenvedni, nem lehet szenvedő szerkezetben, nem kerülhet külső hatás alá, nem irányíthatják szenvedélyek. A hagyományos dogmatikák leszögezték, hogy mivel Isten...

bővebben

JVG (4) – Jézus mint cinikus vándortanító?

N. T. Wright elég hosszan időzik a Wredebahnon, hogy bemutassa az ott haladók nézeteit és rámutasson ezen nézetek hiányosságaira – és időnként nyilvánvaló tarthatatlanságára. A Jesus and the Victory of God kiemelt figyelmet fordít a Jesus Seminar tevékenységére, valamint az ahhoz ezer szállal kötődő Burton L. Mack és J. Dominic Crossan Jézus-portréira, és a tőlük különböző, de mégis nagyon hasonló utat bejáró Abraham J. Malherbe és F. Gerald Downing hipotéziseire. Ezekben a portrékban meglepő módon Jézus egyfajta cinikus vándortanítóként jelenik meg, aki időtlen igazságokkal provokálja...

bővebben

JVG (3) – A Third Quest kérdései

Folytatom a szemezgetést N. T. Wright Jesus and the Victory of God c. könyvéből. Ezek a posztok elsősorban teológusoknak szólnak, mert speciális ismereteket feltételeznek, és azt, hogy az olvasó tisztában legyen a teológia tudományának publikus jellegével, vagyis azzal, hogy párbeszéd folyik hívő és nem hívő tudósok közt, akik közül az utóbbiak a lehető legkevesebb hit-alapú előfeltevést igyekeznek belevinni tudományos munkájukba (miközben persze metafizikai és egyéb előfeltevésekkel ők is rendelkeznek), ezért a velük való párbeszéd más formát ölt, mint a hívők közösségén belüli...

bővebben

JVG (2) – Privát vagy publikus teológia?

A Jesus and the Victory of God több mint 700 oldalas monográfia, mely történettudományos módszertannal igyekszik megrajzolni Jézus alakját. Wright a Third Quest legfontosabb alapvetésével dolgozik: Jézust zsidó kontextusában próbálja megérteni. Wright az anglikán egyház teológusa, egy ideig püspöke is volt, hívő ember, e kötetben (és a Christian Origins and the Question of God sorozat többi részében, melynek e kötet a második része) azonban kizárólag történészként nyúl a témáihoz és e minőségben vesz részt a tudományos párbeszédben. Felmerül viszont a kérdés, hogy ez helyes, kívánatos és...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK