Hogyan lehet érvényes a hit a 21. században?
Március végén az Ifjúságépítők Ifivezető képzésén tartottam előadást „Hogyan lehet érvényes a hit a 21. században?” címmel. Az előadás ún. SUFNI Talk volt, pontosan 20 percben kellett elmondanom a megadott témában a mondanivalómat. Az előadás legfontosabb gondolata az, hogy a hitünk érvényességéhez nem az üzenetünkön kell változtatnunk, hanem a hitelességünkön és az üzenetünk kontextualizálásán. Hogy hogyan helyezzük az üzenetünket ma kontextusba, és mi egyáltalán a kulturális kontextus, amelyben az ifivezetők a fiatalok közt szolgálnak, arról szól az előadás. Akit érdekel, itt tudja...
Hogyan olvassunk világi irodalmat? (1-7)
Krisztus követése és az irodalom szeretete sokaknál teljesen elkülönül egymástól. Átélik mindkettő erejét, de nem tudják, hogyan kapcsolják össze a szívükben Krisztus megtapasztalását azzal a valósággal, amit az irodalom olvasásakor tapasztalnak. Ebben a sorozatban keresztényeknek szeretnék segíteni abban, hogy feloldják a lelkükben ezt a hasadtságot. Az irodalom lehet a valóság megismerésének eszköze és okozhat lelkiismeretfurdalás nélküli örömet, Krisztus követése pedig adhat olyan támpontokat az irodalom olvasásakor, amelyek a keresztény olvasót bölcs és jó olvasóvá tehetik. Erről szól az...
Evangéliumi Fókusz – második lapszám
Megjelent az Evangéliumi Fókusz – Teológia és Társadalom folyóirat második, tavaszi száma. Az Evangéliumi Fókusz lektorált folyóirat, amely kétszer egy évben jelenik meg. Ahogy a neve is utal rá, a folyóirat nézőpontja evangéliumi, fókusza a teológia és a társadalom. Azzal a reménységgel és céllal indult, hogy hozzájáruljon a magyarországi evangéliumi teológiai gondolkodás erősödéséhez, és lehetőséget adjon a teológiával és/vagy társadalomtudománnyal foglalkozó szakembereknek, hallgatóknak vagy lelkes érdeklődőknek, hogy adott témával kapcsolatos elmélyült kutatásukat színvonalas, sok ember...
Új könyv az Intelligent Design mellett – 3 Nobel-díjas tudós ajánlásával
Még mindig nem ritka, hogy harcosabb darwinisták az Intelligent Design tudományos paradigmáját, amely mögött szakmájukban elismert, kiváló tudósok állnak, „áltudománynak”, „frakkba öltözött kreacionizmusnak”, „vallási propagandának” nevezik. Ez nyilvánvaló nyelvi játszma (l. Shala Barczeswa: Conceptualizing Evolution Education: A Corpus-Based Analysis of US Press Discourse. Cambridge Scholars Publishing, 2017), a módszertani naturalizmust az eredettudományokban is dogmaként kezelők közül azonban sokan nyúlnak ehhez a retorikai eszközhöz, ha az ID érveivel nem akarnak foglalkozni. Hogy miért...
Interjú az evangéliumi vagy evangélikál hitről
Márkus Tamás András: Ha egy rövidebb definíciót kellene adnod arra, hogy mi, vagy ki evangelikál, mit mondanál? Szabados Ádám: Hadd kezdjem rögtön a szóhasználattal, mert ez segít abban, hogy válaszoljak a kérdésedre. Az „evangélikál” viszonylag új szó a magyar nyelvben, az angol „evangelical” fordításaként jelent meg az elmúlt évtizedekben. Korábban azonban létezett már egy másik szó, amely lefedte a jelentését, ez pedig az „evangéliumi”. A két világháború között „evangéliuminak” nevezték azokat a hívőket, akik a Bibliát tekintették legfőbb és megbízható tekintélynek, akik hangsúlyozták a...
Hogyan olvassunk világi irodalmat? (7)
7. KRITIZÁLJUK! Talán többen úgy érzik, túl nagy nyitottságot mutatok a világi irodalom felé. Tapasztalataik vannak ugyanis arról, hogy egy-egy irodalmi mű kárt okozott bennük, megzavarta őket, rossz irányba hangolta a szívüket. Ahogy az első részben jeleztem, ezt én is átéltem, ezért megértéssel viszonyulok a bizalmatlansághoz, sőt, részben magam is osztom azt. Azonban ne felejtsük el: Jézus az ideje jelentős részét bűnösökkel töltötte, akiknek a társasága alapszabályként „megront jó erkölcsöket” (1Kor 15,33). Jézus hallotta a történetet a sikkasztó hivatalnokról, a szolgatársakat...
Hogyan olvassunk világi irodalmat? (6)
6. LÁSSUNK ÁLTALA! Amikor egy irodalmi művet a kezünkbe veszünk, nem arra kapunk meghívást, hogy magát a művet szemléljük, hanem arra, hogy a mű által szemléljük a világot. A művészet névadás, a névadás pedig felfedezés. Az irodalom által az író is felfedez és mi is felfedezünk, mert akként látjuk a valóságot, ahogyan azt ő mimézis és metafora által megnevezi számunkra. Az irodalmi műveket akkor olvassuk jól, ha általuk meglátjuk azt, amit az író szemlél. Az irodalom olvasása tehát empatikus tevékenység, mert beleérzünk az író világhoz való viszonyulásába, ideiglenesen felvesszük az ő...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK