Nobel-díjas tudósok Istenről (Einstein és Planck)
Agresszív ateisták, mint Richard Dawkins vagy Daniel Dennett gyakran beszélnek az istenhívőkről úgy, mint tudatlan idiótákról, akik nem vették még észre, hogy a tudomány kihúzta a hitük alól a szőnyeget. Sok emberrel találkozom, aki ezt ugyanígy gondolja. Elindítok ezért most egy sorozatot, melyben Nobel-díjas tudósok beszélnek Isten és a tudomány kapcsolatáról. Főleg Tihomir Dimitrov 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. internetről letölthető könyvéből fogok szemezgetni. Tisztában vagyok azzal, hogy lehetne ötven, száz, ezer más ismert tudóst melléjük...
Ruhabojtok
„Azután ezt mondta Mózesnek az ÚR: Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bíbor-zsinórt. Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az ÚR minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket sem a szívetek, sem a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket, hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy...
Episztemológiai jelentőségű igék (7)
Egy egész fejezettel szeretném folytatni az episztemológiai jellegű igékről szóló sorozatot. Eddig – az első hat részben – olyan igéket mutattam meg, melyek a hallgatólagos dimenzió szerepét emelték ki, vagyis azt a belső szívbeli hozzáállást, mely paradigmaként szűri és értelmezi a bejövő információt és tapasztalatot. Most olyan igéket szeretnék megmutatni, melyek elsősorban arról szólnak, amit Isten tesz az ember belső világában, hogy újfajta megismerésre jusson. Ezekből az derül ki, hogy a Biblia a megismerést nem korlátozza az általunk ismert természetes folyamatokra, hanem azt a fajta...
„Megtartják az Isten parancsait”
Gyakori félreértés a keresztény élettel kapcsolatban, hogy Jézus követőinek már semmi közük az Isten parancsolataihoz. Ez a félrecsúszott tanítás sokféle formában megfogalmazódik, időnként a törvényeskedés ellentéteként, máskor az új szövetség lelkiségének sine qua nonjaként, vagy éppen a kegyelemre, szeretetre és Szentlélekre alapozó spiritualitás apológiájaként, néha pedig egészen nyílt teológiai antinomizmusként. Bemásolok ide néhány idézetet az Újszövetségből, melyek az Isten parancsolatairól szólnak. Akármit is gondolunk a kegyelemről, a megigazulásról, a szeretetről, az új és a régi...
Torzító narratívák homoszexualitás-ügyben
Ebben a bejegyzésben szeretnék rámutatni egy okára annak, miért olyan nehéz érthetően képviselni az evangéliumi (katolikus, ortodox) álláspontot a homoszexualitás kérdéskörében. Hogy nehéz, azt jól szemlélteti, hogy a lehető legegyértelműbb kommunikációnk ellenére is állandóan magyarázkodnunk kell, és a végén még így is rendre a motivációink félremagyarázásával szembesülünk. A kommunikáció nehézsége elsősorban arra vezethető vissza, hogy a bennünket bírálók oldalán nem elszigetelt gondolatok és érvek vannak, hanem egész narratívák. Ezek a narratívák pedig nem egyszerűen ütköznek a...
JVG (5) – Jézus tévesen lőtte be eljövetele időpontját?
N. T. Wright Jesus and the Victory of God c. könyvének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megmutassa a kivezető utat a Schweitzerstrasséról, anélkül, hogy átterelne bennünket a vele párhuzamosan haladó Wredebahnra. A Schweitzerstrasse a keresztény hit számára azért jelent zsákutcát, mert arra a schweitzeri tézisre épül, hogy Jézus küldetése tragikus kudarcban végződött, hiszen az Emberfia nem jött el ahhoz a generációhoz, amelynek megígérte, hogy meglátja közeli eljövetelét. A Schweitzerstrassén lényegében mindenki abból a feltételezésből indul ki – és sokan járnak ezen a teológiai...
Merünk-e másként gondolkodni – mint a kultúránk?
Nem hiszem, hogy a másként gondolkodás lenne mindig a megfelelő attitűd, sokszor inkább a gőg, az engedetlenség, a hitetlenség, az arrogancia, az exhibicionizmus, a nyughatatlanság vagy a bizonyítási kényszer jele. De a különvéleményre való bátorság időnként fontos erény is lehet. Illés négyszáz Baál-pappal nézett farkasszemet. Mikeás egyedül maradt a királynak jót jövendölő látnokok közt. Jeremiás egész nemzetével ment szembe. Sadrak, Mésak és Abédnegó nem borultak le az állókép előtt. Mordekáj nem hajtott térdet Hámán előtt. Arimáthiai József szembefordult a Nagytanáccsal. Athanasziosz...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK