Higgyünk vagy kételkedjünk?
Hinni is és kételkedni is kétféleképpen lehet, attól függően, hogy általuk melyik irányba haladunk. Van „hit”, amely paradox módon a kétely felé visz, és van „kétely”, amelynek valódi iránya a hit. Nem mindegy, hogyan hiszünk, és az sem mindegy, hogyan kételkedünk. Az a „hit”, amelyik nem kérdez, lényegét tekintve hitetlenség, mert aki nem kérdez, nem bízik, hanem fél. Van tehát „hit”, amelyik lényegét tekintve bizalmatlanság. Néha bölcs döntés félretenni a kérdéseinket, amíg eljön az idő, amikor tisztelettel tudunk velük foglalkozni. Soha nem bölcs viszont letagadni, hogy vannak kérdéseink,...
A Szentírás Isten igéje (21)
Nehéz vitatkozni azzal az állítással, hogy Pál apostol után Szent Ágoston (Augusztinusz) a kereszténység egész történetének legnagyobb hatású teológusa. A nyugati kereszténységben mind katolikusok, mind protestánsok tisztelettel hivatkoznak rá. B. B. Warfield 19. századi presbiteriánus teológus szerint a reformáció nem is volt más, mint „Augusztinusz kegyelemtanának győzelme Augusztinusz egyháztana felett” (Calvin and Augustine. Presbyterian and Reformed, 1956, 381–383). Szent Ágoston katolikus és protestáns örököseinek egy dolgon viszont biztosan nem kell marakodniuk: az egyházatya...
Ha nincs Ádám és Éva, miért ne legyek rasszista?
Teológusként szeretnék felvetni egy kérdést az emberiség eredetének evolucionista magyarázatával kapcsolatban. A kérdésfelvetésem a következő. Mivel hiszek abban, hogy Isten „az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette” (ezt ugye Pál apostol mondta az athéni filozófusoknak), elítélem a rasszizmust. Ezt teszi az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is: „az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon". De vajon van-e elégséges alapja a rasszizmus (és más...
Teista evolúció vagy Intelligent Design?
A bibliai teremtéstörténet rengeteg dolgot tanít a világ eredetéről, viszont legalább ennyi kérdésre (ilyen szerintem a világ teremtésének tudományos mechanizmusa is) nem akar választ adni, mert a kérdéseket eleve fel sem teszi. Úgyhogy van létjogosultsága a különböző véleményeknek, még ha természetesen nem is lehet mindegyik igaz. Ebben a bejegyzésben most nem a saját dilemmáimról akarok írni, hanem egy érdekes vitára szeretném felhívni a figyelmet, amely a 2013-as ELF-en zajlott Ard Louis és Stephen C. Meyer között. Mindketten elismert tudósok és elkötelezett evangéliumi keresztények, akik...
Tényleg megállt Józsué idejében a nap?
Az ember bibliaolvasás közben időnként vakarja a fejét. A csillagászathoz valamit is konyító olvasóknak például rendesen feladja a leckét az az eset, amiről Józsué könyve számol be. „Amikor az ÚR Izráel fiai kezébe adta az emóriakat, Józsué az ÚRhoz szólt, és ezt mondta Izráel jelenlétében: Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is hold, az Ajjálón-völgyben! És veszteg maradt a nap, megállott a hold is, míg ellenségein bosszút állt a nép. Meg van ez írva a Jásár könyvében. Megállt a nap az ég közepén, nem sietett lenyugodni egy teljes napig. Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi...
A Szentírás Isten igéje (20)
Szent Jeromos (Hieronymus) Kr. u. 347-ben született, az ő nevéhez fűződik a Biblia legismertebb fordítása, a latin nyelvű Vulgata, mely a katolikus egyház hivatalos bibliafordítása. Jeromos egész életében szenvedélyes bibliakutató volt, zsidóktól tanult héberül, szorgalmas munkája eredményeként gyakorlatilag folyékonyan beszélte az Ószövetség nyelvét. Kissé ironikus módon éppen ő, a Vulgata atyja kardoskodott a héber kánon mellett (szerinte az ószövetségi kánon megegyezik a zsidók kánonjával, az apokrifek hasznos, de nem kanonikus könyvek), mert hitte: a Biblia Isten szava az emberekhez,...
Mi a kálvinizmus központi gondolata?
A kálvinizmus egyeseknek botrány, másoknak szívbe markoló megtapasztalás, megint másoknak szilárd identitás. De vajon mi a kálvinista gondolkodás igazi középpontja és veleje? A kiválasztás? A kegyelem? Isten titkos végzései? Nyáron a Wheaton College könyvtárában kutakodva bukkantam H. Henry Meeter The Basic Ideas of Calvinism (Baker, 1990) c. könyvére, abban pedig a következő mondatokra: „A kálvinizmus nagy központi gondolata Isten. (...) Ahogy a metodisták a bűnös megváltásának gondolatát helyezik előtérbe, a baptisták az újjászületés misztériumát, a lutheránusok a hit általi megigazulást,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK