Kezdődik a 2012-es ELF
Nagy izgalommal várom a ma kezdődő 2012-es European Leadership Forumot, azt az evangéliumi vezetőknek rendezett megatalálkozót, melyre Isten különös gondviseléséből megint Magyarországon, Egerben kerül sor. Véleményem szerint az ELF jelenleg az az evangéliumi protestáns kezdeményezés, melyre Európában leginkább érdemes odafigyelni. A kontinens szinte minden országából évente többszáz felelős keresztény vezető találkozik, hogy gondolatokat cseréljenek, bátorítsák egymást, rendelkezésre bocsássák egymás számára lelki-szellemi erőforrásaikat. Elképesztő pezsgés és intellektuális kavalkád...
Team teaching? Jaj, ne!
Az egyik legidegesítőbb módszertani divat, amivel az elmúlt években találkoztam, az ún. team teaching gyakorlata. Őszintén szólva, nem értem, miért erőltetik manapság ezt az oktatási formát. Azt értem, hogy a módszer kigondolói a kooperációt igyekeznek elősegíteni, és a frontális oktatás látszólagos egyoldalúságát és monotonitását próbálják feloldani, de nem értem, miért nem veszik észre a módszer fájdalmas mellékhatásait. A team teaching lényege az, hogy egy témáról két vagy három ember (általában csak kettő) közösen, ugyanazon előadás keretében, egymást váltogatva adják elő, amit tudnak....
Önmagamhoz igazodni?!
Az előző bejegyzésemben a blogolással kapcsolatos kételyeim megszellőztetése közben azt is megvallottam, hogy a műfajban ugyanakkor szeretem, hogy kizárólag önmagamhoz igazodhatok, önmagamat képviselhetem. Erre nincs mód sem a közös alkotás folyamatában, sem azoknak a nyomtatott termékeknek az esetében, melyeket szerkesztők őriznek félelmetes virtuális ollóikat csattogtatva. Belátom, hogy ezekre az ollókra szükség lehet (ahogy jó lelkületű, egészséges habitusú szerkesztőkre is), a szellemi műhelyek hasznát is látom, de nem rejtem véka alá, hogy szeretem az önálló munkát, szeretem azt, amikor...
Az a bajom a blogolással…
Mielőtt a gondjaimra rátérek, le akarom szögezni, hogy szeretek blogolni. A blogolás az írás gyors és hatékony formája, sokkal egyszerűbb, mint a nyomtatott sajtó, vagy a szerkesztőkkel való egyezkedés körülményes – és időnként bosszantó – folyamata. A blog esetében én döntöm el, hogy mikor, miről, mit, és hogyan akarok elmondani. A blog műfaja elfogadhatóvá teszi, hogy kizárólag önmagamhoz igazodjak, és ez bevallom, engem lelkesít. Gyakori tapasztalatom ugyanis, hogy amikor több szerző közösen próbál valamilyen ügyet képviselni, az ügy profilja a résztvevők eltérő szemlélete miatt a...
Az alvás morális kötelességünk?
Amikor az Úristen megteremtette az eget és a földet, és mindent, ami azt betölti, hat napon át dolgozott, a hetediken pedig megpihent. Ezt adta mintául a képmására teremtett alkotó embernek is: a képmás számára legyen az élet helyes ritmusa hat nap munka, egy nap pihenés. A szombatnap morális parancsát Krisztus óta a Lélek szabadságában éljük meg (Róm 14,5-6; Kol 2,16-17), de a parancs lényegét keresztényekként sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az alkotás és a pihenés egymást feltételezik. A teremtéstörténetben azonban van egy másik ritmus is, mely hasonlít a szombat elvére. Amikor az Úristen...
Összeegyeztethető a szeretet az engedelmességgel?
A huszonegyedik századi nyugati kultúra irtózik a hierarchikus szerepektől. Ez nem azt jelenti, hogy a nyugati társadalmakban nincsenek alá-fölérendelt viszonyok, de a nyugati ember zsigereiben, ösztöneiben, saját maga által választott szokásaiban ha lehet, kerüli a kapcsolataiban a hierarchiát, és nem is csak akkor, ha neki kell alul lennie. Ezen az életérzésen a gyakorlatban persze sokszor felülkerekedik a hatalom akarása, a nyugati kultúra egalitarizmusa mégis egészen nyilvánvaló, ha akár az iszlám világ patriarchális berendezkedésével, akár a Távol-Kelet erős tekintélytiszteletre és...
És ha nem értjük a tiltást?
Nehéz engedelmeskedni, amikor nem látjuk az engedelmesség értelmét. Különösen igaz ez tiltás esetében. Ha eltiltanak bennünket valamitől, és nem értjük a tiltás okát, lázadni kezdünk. Nem kellene lázadnunk, de nekünk ez a természetes, amióta az első emberpár a lázadást választotta. Ők sem értették a tiltást, és miután a kígyó bizalmatlanságot csepegtetett a szívükbe, értetlenségüknek lázadással adtak hangot. Szakítottak annak a fának a gyümölcséből, amelyiket Isten eltiltotta előlük. Mi is ezt tesszük szinte minden nap, csak a mi tetteink nem rántják már magukkal az egész földet. Nehéz...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK