Létezett Ádám és Éva?
Nagyon szeretem C. S. Lewis írásait, de amikor A fájdalom c. könyvét olvastam, emlékszem, arra gondoltam: micsoda bűvészmutatványokat kell bemutatnia a bűn egyetemességének magyarázatakor annak, aki nem hisz Ádám és Éva történetiségében! C. S. Lewis azonban nincs egyedül. Ádám történetiségét Darwin óta erős kételyek lengik körül keresztény körökben is, mivel az ember eredetét a tudományos közvélemény inkább hosszú evolúciós folyamatként képzeli el. Henri Blocher Kezdetben c. könyvében összegzi az 1988 előtti kutatások eredményeit, és felvázol néhány kísérletet az emberi kezdetekkel...
Mit tanítanak amerikai kálvinista teológiák a teremtés napjairól?
Evangéliumi körökben a bibliai teremtéstörténet három fő értelmezése terjedt el. Az egyik szerint Isten ténylegesen hat huszonnégy órás nap alatt teremtette a világot, és az egész univerzum maximum néhány ezer éves. A másik nézet a teremtés napjait hosszú időszakoknak tekinti, melyek megfelelnek a világegyetem keletkezéséről szóló tudományos hipotézisek korszakainak. A harmadik nézet arról van meggyőződve, hogy a bibliai elbeszélés hét napja irodalmi keret, mely a világ teremtésének időpontjáról nem szolgáltat semmilyen információt. Mindhárom nézetnek vannak komoly követői. Mivel a teológiai...
Henri Blocher a kezdetekről
Ritkán olvasok el többször is egy könyvet, Henri Blocher Kezdetben (Harmat Kiadó, 1998) c. kötetét azonban már háromszor végigolvastam, és szívesen elolvasnám negyedszer is, annyira jó. Henri Blocher francia protestáns rendszeres teológus, a néhai Paul Ricoeur tanítványa. Akkor lopta magát először a szívembe, amikor egy nemzetközi keresztény diákkonferencián (IFES) tartott előadásában a nyugati világ szellemtörténetének a térképét rajzolta meg. Ha jól emlékszem, beszélt a neotomizmusról, az egzisztencializmusról, a neokantianizmusról, a fenomenalizmusról, a pozitivizmusról és más szellemi...
Umberto Cassuto és a mózesi teremtéstörténet esztétikája
Az előző bejegyzésemhez kapcsolódva egy ismert zsidó bibliakutató segítségével szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni a mózesi teremtéstörténet esztétikájáról. Isten irodalmi formát használt arra, hogy a világ eredetének igaz történetét elmondja nekünk. Ez a történet mindenekelőtt az ókori mítoszokkal száll vitába, azokhoz képest fogalmaz meg radikálisan új üzenetet. Az irodalmi forma tökéletes összhangban van az eredeti befogadó közeg képességeivel és elvárásaival. Az isteni akkomodáció (ahogy Kálvin Isten felénk lehajló kommunikációját nevezte) ott és akkor megfelelt a célnak, és a...
Milyen kérdésekre válaszol a Genezis története?
A világegyetem korára vonatkozó kreacionista érvelésben sarokkőnek számít a Mózes első könyvében olvasható eredettörténet. Az elmúlt két évben lehetőségem volt arra, hogy jobban elmélyedjek a héber szövegben, tanulmányozzam az irodalmi formát, érezzem a mondatok lüktetését, és gondolkozzam azon, hogy mit is akart Mózes elmesélni nekünk a világ eredetével kapcsolatban. (A Pentateukhosz nyilvánvalóan szerkesztett mű, de mivel a zsidó hagyomány egyértelműen Mózesnek tulajdonítja, és Jézus is Mózes könyvének nevezi, azokkal értek egyet, akik szerint Mózesnek mindenkinél több köze van az eredeti...
„A magam szőlőjét nem őriztem”
Lelki munkások számára az egyik legnagyobb veszély a kiégés lehetősége. A kiégés éppen azért leselkedik a lelki munkásokra különösen nagy veszélyként, mert ők lelki munkások, akik önzetlenül, mások javára és Isten dicsőségére akarnak élni. És mert ezt mások is tudják róluk. Ha lelkipásztorok, lelkigondozók, evangélisták, tanítók, misszionáriusok, szociális gondozók és hasonló szolgálatot végzők nem védekeznek tudatosan a kiégés ellen, legjobb szándékaik ellenére szolgálatuk éppen az Istentől kapott küldetésük beteljesítésének akadályává válhat. Az Énekek énekében mondja Szulamit: „szőlőt...
Vajon miféle templomba ül majd be a „törvénytipró”?
Az előző bejegyzésben a „pusztító utálatosság” mibenlétéről fogalmaztam meg néhány bizonytalan gondolatot. Felvetettem, hogy Dániel próféciájának lehet egy végső beteljesedése még Jézus második eljövetele előtt, és kapcsolatban állhat a „törvénytipró” személyével, akiről Pál a 2 Thesszalonika 2-ben ír. Jézus hangsúlyozza, hogy a „pusztító utálatosság” a szent helyen lesz látható, és Pál is azt mondja a törvénytipróról, hogy „beül az Isten templomába (εἰς τὸν ναὸν τοῦ θεοῦ) is, azt állítva magáról, hogy ő isten” (2,4). Mindkét esetben egyértelmű az áthallás IV. Antiokhosz Epiphanesz büszke,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK