Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

4Móz

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (36) – Korlátok között

„Ezt parancsolja az Úr Celofhád leányainak: Menjenek feleségül, ahova jónak látják, de csak olyanhoz mehetnek feleségül, aki atyjuk törzsének a nemzetségéből való.” (4Móz 36,6)

Egy korábbi fejezetben Celofhád leányai vetették fel a problémát, hogy ha egy családban nincs férfiörökös, lehetséges-e az öröklés leányágon. Az ÚR válasza az volt, hogy igen. Most ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban merül fel egy újabb probléma: ha egy leányörökös más törzsbelihez megy férjhez, a leány törzsének birtoka átkerülhet egy másik törzshöz, hiszen vagy a gyermekek fogják apjuk törzse szerint tovább örökölni a földet, vagy a jubileum évében válik hivatalossá és véglegessé az új törzs javára a tulajdon újrarendezése. Ez azonban ellentétes azzal, hogy a törzsek sorsvetés révén kapták a földterületet birtokol, és ez megmásíthatatlan. Mi a teendő?

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (35) – Az emberi élet értéke

„…a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.” (4Móz 35,28)

Azok számára, akik véletlenül öltek (mert mondjuk építkezés közben egy elejtett kő agyonütött egy másik embert), menedékvárosokat létesítettek Izráelben. Hat ilyen város volt. A gyilkos a hozzá legközelebbibe menekülhetett, ahol meghúzódhatott, ha valóban nem szándékos volt a tette. A várost azonban nem hagyhatta el egészen addig, amíg az aktuális főpap élt. De miért kellett így bűnhődnie, ha egyszer nem volt a tette szándékos?

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (33) – Ítélet az istenek felett

„…az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken.” (4Móz 33,4)

A Teremtő Istennek nem csupán az egyiptomiakkal volt baja. A bibliai világkép természetfeletti. Szemben áll Démokritosz materializmusával, Epikurosz hedonizmusával és a modern nyugati naturalizmussal. Az istenek számítanak.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (32) – A kimaradás vétke

„Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!” (4Móz 32,6)

Izráel két és fél törzse megkedvelte a Jordántól keletre eső földeket, ezért azt kérik Mózestől, hadd maradjanak ott, ne kelljen bemenniük a Jordánon túli területre. Mózes azonnal látja a problémát. Ha ezek a törzsek leválnak a többiekről, meggyengítik az amúgy is sérülékeny szövetséget, és sokkal nagyobb baj szakadhat rájuk, mint amikor a kémek visszatértek a föld kikémleléséből és ellágyították a nép szívét. Negyven év bolyongással fizettek azért, vajon nem kerülnek-e Isten haragja alá, ha ezúttal is kudarcot vallanak?

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK