Még november 21-én volt egy konferencia, amit az Axioma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen szerveztek az antropológia témájában. A konferenciának első panelbeszélgetésében a keresztény emberkép teológiai alapjairól volt szó. A katolikus álláspontot Dr. Gájer László katolikus pap-teológus képviselte, a református álláspontot Dr. Bogárdi Szabó István református teológus és korábbi püspök, engem pedig az evangéliumi álláspont képviseletére kértek fel (tudom, az evangéliumi nem egy felekezetet jelöl, de most ezt a szerepet osztották rám). A beszélgetés itt visszahallgatható.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
emberkép
Krasznahorkai László: Sátántangó
Zseniálisan megírt iszonyat. A hatvanegyedik epizódban a Tűzfal alászálla poklokra: a friss Nobel-díjas író legismertebb regényéről és annak világnézetéről gondolkodunk. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Az önismeretünk végső soron a teológiánktól függ
Az empiristák és a pozitivisták azt gondolták, hogy a tapasztalatok csupasz egymásra helyezésével és megfelelő definiálásával a valóság helyes ismeretére juthatunk, beleértve önmagunkat is. A fenomenológia hívei nem is nagyon láttak más járható utat: az ember csak a tapasztalati valóságában megismerhető. De a helyzet az, hogy nincs önismeret értelmezés nélkül. Sőt, nincs értelmezés emberkép nélkül. Nincs emberkép világkép nélkül. Nincs világkép világnézet nélkül. És nincs világnézet istenkép nélkül. Ezek mind-mind egymásból következnek és visszahatnak az önismeretre. Nincs pszichológia antropológia nélkül, nincs antropológia kozmológia nélkül, nincs kozmológia filozófia nélkül, és nincs filozófia teológia nélkül. A teológiánk (legyen az bármilyen elemi és kezdetleges) végső soron mindent értelmez, azt is, hogy hogyan ismerjük önmagunkat.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK