Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Genezis

7 nap, amely megosztja a világot

Örömmel ajánlom az érdeklődők figyelmébe John C. Lennox 7 nap, amely megosztja a világot című könyvecskéjét, mely magyarul is végre megjelent a Harmat Kiadó gondozásában. Az oxfordi matematika és tudományfilozófia professzor nem először foglalkozik a hit és a tudomány határterületén elhelyezkedő kérdésekkel, A tudomány valóban eltemette Istent? c. könyve például kiváló összegzése a vallás és a tudomány ellentmondásos kapcsolatának. Ez a könyvecske azonban kifejezetten a bibliai teremtéstörténet és a tudomány kapcsolatát érinti. Lennox tanulmánya olyan volt az értést kereső hitemnek, amikor...

bővebben

Eredetkutatás a Genezis világosságánál

Ez a cikk az előző bejegyzés folytatása, ahol arról írtam, hogy hit által a tudomány is messzebb lát, mint hit nélkül. Most annak a hitnek a tartalmáról szeretnék néhány gondolatot megosztani, amely hit a Zsidókhoz írt levél szerzője szerint közelebb juttat az eredet megértéshez, mint bármely más módszer. A kulcs a mózesi teremtéstörténet. A bibliai Genezist Isten népe mindig a hit alapvető dokumentumának tartotta, Jézus Krisztus is így tekintett rá (vö. Mt 19,4). Igaz, hogy a Genezis első fejezete műfajilag közelebb áll a költői prózához, mint a tudományos leíráshoz, de jól értelmezve is a...

bővebben

Összehangoljuk a Genezist a tudománnyal?

Konkordista értelmezésnek szokták nevezni a Genezisnek azt a magyarázatát, amelyik a tudományos konszenzus és a bibliai beszámoló közötti harmóniára törekszik. Tévedés lenne azt gondolni, hogy kizárólag a konkordista értelmezés próbál hidat verni a Biblia és a tudomány között, hiszen a „fiatal” világegyetemet feltételező kreacionista magyarázatok is igyekeznek a maguk oldalára állítani a tudományt, csak az ő esetükben mintha inkább egy törpe kisebbség vívna reménytelen harcot a tudományos közvéleménnyel. A tudomány és a Genezis összehangolása régóta izgatja a hívőket. Van, ahol mindig az...

bővebben

Nyugodt vitairat?

A bibliai eredettörténet sajátos kapcsolatban áll az ókori közel-keleti mítoszokkal. Hasonló kérdésekre ad választ, mint a többi eredettörténet, de a válaszai gyökeresen eltérőek. Ebből néha azt a következtetést vonták le, hogy a mózesi teremtéstörténet eleve polemikus éllel íródott: a korabeli mítoszokkal száll vitába. A bibliai történetben leggyakrabban az Enuma Elis eredetmítoszával összevetve fedezték fel a vitatkozó jelleget, de az Athrahaszísz-eposz és a sumér Enki és Eridu eposza is alapot szolgáltatott az összehasonlításra. Mostanában inkább az utóbbi kettő. Egyáltalán nem eldöntött...

bővebben

Milyen értelemben történet a Genezis?

Vajon tekinthetjük-e a Genezist történeti beszámolónak? A dilemmát gyakran két lehetőségre redukálják: a mózesi eredettörténet vagy történeti leírás, vagy nem az. Pedig érdemes lenne rákérdezni, hogy mit is értünk a Genezis történetisége alatt. A kérdés nyilván nem az, hogy a Genezis történet-e, hanem az, hogy a szöveg milyen kapcsolatban áll a valódi történésekkel, vagyis hogy van-e történeti referencialitása. Az, hogy a Genezis történet, nem jelent semmit, hiszen a Bhagavad-Gíta és a Szilmarilok is az, mégsem használjuk egyiket sem történeti forrásként. Azt kell eldöntenünk, hogy...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK