Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

kegyelem

Hogyan változhat az Isten iránti gyűlöletünk szeretetté?

2020. július 16. | , , , , | 7 Hozzászólások

Ha igaz, hogy az Isten iránti gyűlölet legmélyebb oka az ítéletétől való félelem, hogyan tud a gyűlölet szeretetté változni? Kálvin mondja: „Ha lelkiismeretünk haragot és bosszút lát csupán, hogyne rendülne meg, és hogyne borzadna el? Hogyne menekülne Istentől, ha retteg tőle? Márpedig a hitnek keresnie kell Istent, és nem elmenekülnie tőle.” (Institutio III.2.7)” Nathanael Emmons kálvinista teológus szerint azért nem szeretik az emberek Istent, mert gyűlölik őt. Ha ez a gyűlölet abból a félelemből fakad, hogy Isten elítél bennünket, hogyan tudnánk Istenhez közeledni ahelyett, hogy elhúzódnánk tőle, ha a félelmünk jogosságát a lelkiismeretünk is megerősíti? Hogyan tudna a gyűlöletünk szeretetté változni, ha Istennek már a léte is fenyegetést jelent az önrendelkezésünk számára, amely nem veszi figyelembe Isten akaratát?

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (51) – A megvetett mellett

2020. április 28. | , , | 3 Hozzászólások

„Oda temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát, oda temették el Izsákot és feleségét, Rebekát, oda temettem el Leát is.” (1Móz 49,31) Az utolsó név, amit Jákób kimond, Lea neve. Jákób arról rendelkezik, hogy halála után őt is a makpélai mezőn temessék el, abba a barlangba, amit Ábrahám a hettita Efróntól vásárolt. Felsorolja, hogy kik vannak ott eltemetve (Ábrahám, Sára, Izsák, Rebeka), és utoljára hozzáteszi: „oda temettem el Leát is” (וְשָׁ֥מָּה קָבַ֖רְתִּי אֶת־לֵאָֽה). Lea nevét kimondva húzza fel Jákób a lábait az ágyra, hogy aztán kilehelje a lelkét. Jákób szinte Leával a száján hal...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (28) – Két megrendülés

2020. január 31. | , , | 4 Hozzászólások

„Megrendült Izsák, megrendülése igen nagy volt… Amikor meghallotta Ézsau apja beszédét, hangosan és igen keservesen fölkiáltott…” (1Móz 27,33-34) Ebben a történetben senki sincs a helyén. Izsák azt kedveli, aki a szája íze szerint való vadat tud neki ejteni. Rebeka a háttérből manipulálja az eseményeket. Ézsau mindig azt nézi, ami éppen a szeme előtt van, és ugyanúgy a földre figyel, mint Kain. Jákób az anyja szoknyája mögé bújik és onnan csinál végig egy rendkívül sunyi és visszataszító színjátékot az áldás elnyeréséért. Mindenki a szívéből cselekszik, és semmi nem úgy alakul, ahogy a...

bővebben

Eben-Háézer

2019. augusztus 26. | , , | 21 Hozzászólások

Harminc éve születtem újjá. Aznap reggel sokadszorra mentem be a faházba, hogy döntést hozzak az életemről. Az akkori MEKDSZ nyári táborában vettem részt, vallásos hitetlenként. Minden reggel eltámolyogtam az imádságra kijelölt szobába, hogy nyomasztó önvizsgálatnak vessem alá magamat. Ahogy a szobába léptem, éreztem a korhardt fa és a tábori matracok összetéveszthetetlen szagát. Ez a szag a saját életem csődjére emlékeztetett. Aznap reggel is rettentő nyomorultul éreztem magam. Zsákutcába jutottam. Háromféle halált láttam magam előtt: az Isten nélküli élet abszurditását és értelmetlenségét,...

bővebben

Kálvin mint kegyelem-tanító

2019. augusztus 9. | , , | 3 Hozzászólások

Kálvin Jánost a szó legklasszikusabb értelmében nyugodtan nevezhetjünk kegyelem-tanítónak. Ez különösen hangsúlyos, amikor a reformátor a hit alapjáról ír. Az Institutióban (III.2) Kálvin hosszasan időzik a hit témájánál, és azt kutatja, mi teszi a hitet valódi hitté. Szerinte a hit mindig Isten szavába kapaszkodik, arra felel, arra reagál. „Mivel azonban Istennek nem minden szavára támad hit az emberi szívben” – írja –, „meg kell vizsgálnunk, hogy tulajdonképpen mire is tekint a hit az igében” (III.2.7). Kálvin szerint a hit feladata, hogy Isten bármely szavát elfogadja, azt is, amely...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK