Ha esetleg még nem jutott el hozzátok a hír, hadd mondjam itt is el, hogy kapható A kereszt botránya – Győzelem a vereségen át (Harmat Kiadó, 2026). Nagyon vártam, hogy megjelenjen, mert témáját tekintve fontosabb mindennél, amiről eddig írtam. A könyveimre gondolva évek óta hiányérzetem volt, mintha egy céltáblát lőttem volna körbe anélkül, hogy a közepére fókuszáltam volna. Ez a negyedik könyvem (technikailag könyvnek számít A reformáció bűnértelmezése című füzetem is, amit az MTA PTI adott ki, de azt soha nem tekintettem igazán könyvnek, sem igazán jónak): ezúttal egyenesen a kör közepét céloztam meg.

Amikor Az apostolok hagyománya című monográfián dolgoztam, a keresztény hitem fundamentumát igyekeztem kitapogatni. Tudományos körültekintéssel és alapossággal vizsgáltam meg, ami erről tudható, és bár a kezdeti hipotézisem több módosuláson ment át, a végeredmény számomra rendkívül megnyugtató lett. A fundamentum a Krisztusról szóló legitim, megbízható és normatív hagyomány, amely mögött az apostolok tekintélye áll, amely mögött pedig maga Krisztus.

Amikor a Teológus a sakktáblánt állítottam össze, a szélesség volt számomra a fontos. A megértést kereső hitem az egészet akarta átölelni. Esszék a mindenségről és rólunk – ez az alcím. A könyv sok-sok különálló esszéből áll össze egyetlen világképpé, amelyben az univerzum alapvető összetevője ugyanúgy figyelmet kap, mint a pókok, a sákramentumok vagy az, hogy Dooyeweerd és Scruton mit gondoltak a nyugati kultúráról. A kötet a kíváncsi hit örömteli kutakodása.

(Az Erosz nyomában különálló történet, talán egyszer azt is elmesélem, és még az is lehet, hogy valamikor keresek kiadót annak a hosszabb kéziratnak, ami megalapozta az esszékötet gondolati hátterét.)

A kereszt botránya viszont a hitem közepéről szól. Arról, ami számomra a legfontosabb, illetve aki számomra a legfontosabb: a Megfeszített Krisztusról, az Isten Bárányáról, aki meghalt értem. Spurgeon szerint „a hit legbővebb forrása a Krisztus keresztjéről való elmélkedés”. Mindig is vágytam megírni ezt a könyvet, és úgy gondoltam, hogy ha megjelenik, nyugodtan meghalhatok, mert a legfontosabbat az életben elmondtam. Szerintem ez a legfontosabb, ez mindennek a közepe, erről fogunk az örökkévalóságban is énekelni. Nagy megkönnyebbülés mindenesetre, hogy a könyv megszületett. Számos fejezete korábban is megvolt már, de valamiért mostanra érett bennem eggyé. Az időzítés Istené.

A kereszt botránya khiasztikus szerkezetű, a közepén az engesztelés napja áll, szilárdan, mint maga a golgotai kereszt. Ez mégsem statikus teológiai középpont csupán, hanem egy dráma fordulópontja, amelyben a vereség válik győzelemmé. Végül a gonosz veszít, mert a hatalom akarásánál van erősebb: a kereszt meghökkentő alázata. Fő vitapartnerem mindvégig Nietzsche, Az Antikrisztus szerzője, titkos szövetségeseim pedig az egyházatyák, akik értették az engesztelő áldozat mindent felforgató győzelmét. A borítón ez az ajánlás olvasható:

„Nietzsche szerint az evangéliumi történet egyetlen tisztelhető hőse Pilátus, a római arisztokrata, mert a keresztben való hit halálos ellensége a realitásnak. Kierkegaard szerint azonban a kereszt botrányához való viszonyulásunkban önmagunkat pillantjuk meg. A kereszt megosztó, mert a szívünk szándékait tárja fel. A keresztények azok az emberek, akik magukra veszik a kereszt ellentmondásos jelét és e jelben végül győznek a sötétség erői felett.

A kereszt botránya abban áll, hogy nincs egyenes út a győzelembe, mert a problémáink mélyebben vannak a politikai küzdelmeknél. Legfőbb ellenségünk a bűn, a halál és a démoni hatalmak. A hatalom kereszt nélküli akarása eltünteti a világból a szeretetet, de ahol elfogy a szeretet, az a világ kegyetlen, irgalmatlan hely, ahol még a megbocsátás is inkább csak önző, arisztokratikus barátságosság. Mennyire más a keresztények Istene! Az ő hozzánk való szeretete abban nyilvánult meg, hogy egyszülött Fiát adta értünk, hogy mi éljünk általa.

Hogy a győzelemhez miért kellett Jézusnak meghalnia, arról szól ez a könyv.”

Fogadjátok szeretettel.

 

3 hozzászólás

  1. Fabiny Tibor

    Köszönöm! Akig várom, hogy olvashassam!

  2. ΙΧΘΥΣ

    Várom én is, hogy kézbe vehessem. Jó volna, ha lenne egy könyvbemutató vagy a múltkorihoz* hasonló beszélgetés! Tudom sűrű az e heti EF programja, de ez „megérne egy misét”..;) Bár ami késik, nem múlik: lehet, hogy majd december 8-án valósul meg Lacival! Hajrá & Áldást!

    *a sakktáblás könyved kapcsán szuper volt anno Diószegi Ritával az a szárszói (@SDG) panel!

  3. Győri Juli

    Hallelujah!

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK