Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Juliska néni és a „rések istene”

Vitákban gyakran nekünk szegezik, hogy az Isten, akiben hiszünk, valójában a „rések istene”, vagyis pusztán egy tudatlanságon alapuló magyarázat a tudomány által még nem megmagyarázott jelenségekre. Ezt az a tapasztalat teszi valamelyest hihetővé, hogy az elmúlt évszázadokban a tudomány valóban természetes magyarázatot adott számos korábban természetfelettinek tartott jelenségre. A rések pedig egyre szűkültek, egyre kisebb helyre szorítva a „rések istenét”, vagyis a természetfelettire hivatkozó magyarázatokat, amelyek láthatóan a tudatlanságból fakadtak. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a tudomány rései nemsokára annyira vékonyra záródnak, hogy még egy hajszál sem fér be többé közéjük, de a természetfeletti magyarázatok biztosan nem. Tegyük fel, hogy a tudomány valóban csak bezár réseket, és nem nyit újakat (a helyzet ennek pont a fordítottja), és hagyjuk egy pillanatra figyelmen kívül azt, hogy a keresztény teológia soha nem a „rések istenét” tanította, hanem a Mindenhatót, aki a másodlagos okokon keresztül is cselekszik. Vajon ebben az esetben végleg zárójelbe tehetnénk az istenhit kérdését? Hadd válaszoljak egy hétköznapi példával.

bővebben

Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém”

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megválasztott Freund Tamás (nemzetközi hírű és számos rangos tudományos elismerésben részesített neurobiológus, agykutató) egy 2014-es interjúban nyíltan beszélt arról a meggyőződéséről, hogy az agy – amelyet szerinte az evolúció hozott létre – „nem képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.” „Inkább azt tudom elképzelni” – tette hozzá –, „hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi...

bővebben

Három beszélgetés

Júniusban – miközben a blog újjáépítése zajlott – három beszélgetésben is részt vettem, amelyekről a facebook oldalon hírt adtam, de szeretnék most itt is a figyelmetekbe ajánlani.

Az egyik a Klasszik Reggeli rádióműsorban készült, Horváth Gergellyel beszélgettünk J. K. Rowling megszólalásáról a transzneműség témájában. Itt tudjátok visszahallgatni.

bővebben

Kétféle világlátás: fentről lefelé vagy alulról fölfelé?

A világmagyarázatok között vízválasztó, hogy lentről fölfelé, vagy fentről lefelé közelítünk-e a valóság megértéséhez. Platonisták, idealisták, keresztények, hinduk és muszlimok az anyagi világon túli valóságból indulnak ki, és a természet működését, az anyag elrendeződését és az anyagok közötti erőhatásokat az anyag előtti okokra vezetik vissza, még ha egyéb tekintetben egészen máshogy is vélekednek a szellemi és az anyagi valóság kapcsolatáról és mibenlétéről. Materialisták, naturalisták, darwinisták és ateisták pont fordítva gondolkoznak: még a tudatot is az anyag megnyilvánulásának,...

bővebben

„Evolvare necesse est”, avagy a naturalizmus abroncsa az evolúcióbiológián

Evolúcióbiológusok jelentős része (olyanok, mint Denis Noble, a rendszerbiológia atyja, James Shapiro, a Chicagói Egyetem kutatója, vagy Gerd Müller, a Bécsi Egyetem biológusa) ma már elveti a tankönyvekben szereplő neodarwinista modern szintézist, vagyis azt az elméletet, hogy a fejlődést a mutáció és szelekció (meg a genetikai sodródás) graduális mechanizmusa mozgatta, mert szerintük a bizonyítékok ezt nem támasztják alá, sőt, határozottan cáfolják. Szerintük az élővilág kifejlődésekor egészen más mechanizmusok működhettek, mert a mutáció, szelekció és drift elégtelenek az élet komplex...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK