Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Episztemológiai jelentőségű igék (5)

Az ismeretelméleti vonatkozású bibliai igék sorát egy Jézustól származó gondolattal folytatom. Azt hiszem, kétezer éve nincs nagyobb jelentőségű kérdés az emberi kultúrában, mint az, hogy mit kezdjünk a názáreti Jézus tanításaival. Vajon csak egy ember tanításáról van szó? Vagy több annál? Maga Isten szól hozzánk általa? A most következő mondat a kérdés eldöntését befolyásoló tényezőre világít rá. Jézus azt mondta zsidó hallgatóságának: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (4)

Olyan igével folytatom a sort, melynek első ránézésre nem sok köze van az episztemológiához, ráadásul nem is explicit tanítás, hanem egy nagyobb történet parányi epizódja. Ebben a parányi epizódban azonban az egyik legfontosabb ismeretelméleti motívumot látjuk, mely a tapasztalatainkban megjelenik: a csalódás episztemológiai jelentőségét. Az ige egy ismert történet része. Amikor József testvérei hazamentek Egyiptomból apjukhoz, Jákóbhoz, megmondták neki, hogy József még él, és egész Egyiptom fölött uralkodik. Ekkor olvassuk a paradigmatikus mondatot: „De Jákób szíve hideg maradt, nem hitt...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (3)

A következő ige, melyre a figyelmet szeretném irányítani, egy szintén ismert szakasz a 2. Thesszalonikai levélből. A mondatokat az antikrisztussal kapcsolatban szokták idézni (akárki is ő), de én most nem eszkatológiai, hanem episztemológiai jelentőségüket szeretném kiemelni: „Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság (ψεύδους) minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával (ἀπάτῃ) azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés (πλάνης)...

bővebben

A materialista hegyeket mozgató hite

Néha azt gondoljuk – teljesen tévesen –, hogy csak nekünk, keresztényeknek vannak hitbeli válságaink. Ez azonban nem így van. Amikor nehéz elhinnünk a Szentírás egy-egy állítását vagy egyházunk egy-egy hitcikkelyét, gondoljunk arra, hogy micsoda hitbeli válságokat kell a materialistának leküzdenie ahhoz, hogy megmaradhasson anyagelvű világszemléletében! A materialista ideje nagyobbik részében talán megnyugtatónak (vagy legalább igaznak) találja sivár világképét, melyben végső soron minden anyag, energia és véletlen, de vannak pillanatai, amikor kétségek gyötrik, és ezek a kétségek talán...

bővebben

Szörnyű kétely

A kétely sokkal nagyobb rombolást végez a modern ember világképében, mint azt a felvilágosodás filozófiai alapjaira épülő kritikai (a szó technicus terminus) gondolkodás hívei általában elismerik. Ezért különösen érdekes az a levél, amit Charles Darwin írt William Graham filozófusnak, aki 1881-ben publikált Creed of Science c. könyvében erőteljes bírálatot fogalmazott meg Darwin evolúcióelméletével szemben. A levélben Darwin udvariasan megköszöni Graham figyelmét, és elismeri, hogy a filozófus érvei erősek és tiszták azzal kapcsolatban, hogy az univerzum nem jöhetett létre véletlenül. Darwin...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK